A napokban kötött együttműködési megállapodást a Nemzeti Külgazdasági Hivatal és a ChinaCham Hungary, azaz a Magyar-Kínai Gazdasági Kamara. A HITA és a ChinaCham Hungary szorosan együttműködve kívánja segíteni a magyar és kínai vállalatok közötti kapcsolatok kialakulását és elmélyítését, erősíteni a hazai vállalatok kínai pozíciót és növelni a Magyarországon megvalósuló kínai működő-tőke befektetések számát.

Ezzel folytatódik a magyar gazdasági kormányzat keleti nyitás politikája. Nehéz megítélni, milyen lehetőségek rejlenek a magyar kis- és középvállalkozások számára „a keleti nyitás” kormányzati politikájában, amely elsősorban Oroszországot, a FÁK-államok közül leginkább a kaukázusiakat, ezenkívül Kínát és az arab világot célozza meg. Még a legközelebbi piac, Oroszország is messze van, és a többiekkel együtt szinte bevehetetlennek tűnik a külgazdaság terén meglehetősen tapasztalatlan kkv-k számára. A kormány viszont támogatást, intézményrendszert és forrást ígér, így mindenképpen érdemes kicsit közelebbről megvizsgálni az esélyeket. A témában készített összeállításunkat itt olvashatja!

Miközben a világ még ismerkedik a kínai Kommunista Párt újonnan megválasztott főtitkárával, a kínai gazdaság tovább dübörög és lassan, de biztosan átveszi a világgazdaság motorjának szerepét. „Ma még az átlagpolgár valóban azt gondolja, ha meghallja Kína nevét, hogy az az olcsó tornacipők, a műanyag gyerekjátékok országa” – mondta a GazdaságTV-nek Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

„Azonban tisztában kell lenni azzal, hogy már rég nem ez a helyzet, a kínai export több mint ötven százaléka ugyanis ipari és mezőgazdasági gép, gépjármű, optikai és telekommunikációs cikkek. Kína mind a mai napig exportorientált gazdaság, aminek eredményeként exportvolumene a világ legnagyobb exportőrévé tette az ázsiai országot” – mondta Inotai András. A szakértő szerint azonban Peking a pénzügyekben is vezető helyet szerzett, Kína lett a tőke legnagyobb exportőre és importőre. „A kínai valutatartalékok pillanatnyilag 3300 milliárd dollárt tesznek ki, így az ország az egész világon messze a legnagyobb valutatartalékkal rendelkezik” – hangsúlyozta. A kínai gazdasági rendszer Inotai szerint nem teljesen szabad – igaz nem is teljesen központilag irányított - , hanem valójában vegyes. Vannak állami szektorok, amelyeket még a külföldi tőkével szemben is nagyon keményen ellenőriznek, mint a bankszektor, és vannak olyan területek ahol gyakorlatilag teljesen szabad, gyilkos piacgazdasági verseny folyik, aminek eredményeként egyre több kínai vállalat a külpiacok felé kacsingat.

Az országban évtizedek óta tapasztalt gazdasági növekedés még mindig töretlen, most éppen 9 százalék körülire tehető az éves bővülés üteme Inotai András szerint. „Kérdés azonban, hogy ennek mi az ára, itt két nézet ütközik egymással. Az egyik a környezetvédelmi-szociális nézet, ami szerint olyan mértékű környezetrombolással járt ez a fejlődés, hogy nem tartható fenn huzamosabb ideig a jövőben. A másik nézet szerint továbbra is hatalmas tömegeket kell beállítani a termelésbe, a jelenleg 18-20 éves generációból évente mintegy 20 millió főt kellene a termelésbe állítani. Nyolc százalékos növekedés alatt viszont komoly munkaerőpiaci problémák jelentkezhetnek a növekvő munkanélküliség miatt, aminek a társadalmi következményei lehetnek beláthatatlanok.

 Profitálhat Magyarország a kínai gazdasági fellendülésből

Magyarország még lehet Kína regionális logisztikai központja – hangzott el Üzlet a kínaiakkal itthon és Kínában, címmel a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a Piac & Profit által korábban rendezett konferencián. Pető Ernő a ChinaCham Hungary Magyar-Kínai Gazdasági Kamara elnöke szerint a Kínával kapcsolatban sokszor hangoztatott politika vezérelt gazdaság helyett helyesebb lenne a gazdaságvezérelt politika kifejezést használni. Kína a BRIC országok tagjaként az elkövetkező ötven évben a világgazdaság motorjává válhat, ezt a folyamatot pedig az e-kereskedelem terjedése jelentősen felgyorsíthatja majd.

Ahhoz, hogy a magyar kkv-k profitálni tudjanak a kínai gazdasági fellendülésből a szakember szerint elsősorban kiszámítható, hosszú távú gazdaságpolitikára és logisztikafejlesztésre lenne szükség. „Magyarország ugyan három fontos közlekedési folyosón fekszik, ám ezt az előnyös helyzetünket ki is kell használni. Minket is ki lehet kerülni, de ennek ellenére nem kell lemondani arról, hogy mi legyünk a kínaiak logisztikai központja. Olyan szolgáltatást kell nyújtanunk, hogy az árutulajdonosok szívesen hozzák Magyarországra az árujukat, itt léphetnek be a kkv-k a versenybe" – emelte ki Pető Ernő, aki szerint Magyarországot piacként ajánlani Kínának nem csak hogy hiba, hanem egyenesen bűn.

„Kínában egy komolyabb városnak háromszor annyi lakosa van, mint hazánknak, de az úgynevezett résüzletekben még lehet keresnivalónk" – mondta. Kiemelte, hogy a gyártás-összeszerelésben például jó alkalom lehetne, hogy a Magyarországon összeszerelt termékek uniós terméknek minősülnek így vám és illeték nélkül forgalmazhatók Európában. Példaként említette, hogy az USA 50 százalékos büntetővámot vetett ki a kínai gyártmányú napelemekre, ha ezeket immár Magyarországon szerelnék össze, máris uniós termékként mentesülnének a büntetővámok alól.