Csak nehogy osztogatás legyen a vége, a növekvő bevételeknek nem lehet ez a sorsa - fohászkodott a Kopint-Tárki sajtótájékoztatóján Palócz Éva. A vezérigazgató az államháztartás második negyedévben már kedvező trendet mutató adatsorát folytathatónak is látja, az egyenleg kedvező alakulásánál szerephez jutott, hogy a társadalombiztosítás gyakorlatilag most először már nem zárt hiánnyal. Egyébiránt pénzforgalmi alapon számított 6 százalékos, eredményszemléletben 6,4 százalékos GDP arányos államháztartási hiány-előrejelzés szerepel a Kopint-Tárki számításaiban is. 

Kormány, figyelj!

A konjunktúrakutatótól nem idegen, hogy üzen a kormányzatnak, most éppen azzal, hogy az első negyedévi éves GDP-előrejelzésének 2,7 százalékát 2,8 százalékra változtatta. Ez a 2,7 százalék még mindig szimpatikusabb - és talán reálisabb is - a kormányzati 2,2 százaléknál.

A további kopintos adatokból az is kitűnik, hogy az import kicsit jobban, a nettó export kicsit lassabban nő, de lényegében a növekedés szerkezete nem sokat változik. Jót tesz a magyar gazdaságnak a fejlett világ konjunktúrája, mindenesetre ez az exportunkon nyomban tetten érhető.

A háztartási fogyasztás folyamatos csökkenéséről, s a közösségi fogyasztási kilátások nem kedvező voltáról is megemlékezett a július 17-i sajtótájékoztatóján a Kopint-Tári vezérigazgatója. Változatlanul nincs rendben a beruházások helyzete, bár a csökkenést már a stagnálás adatsora váltotta fel. A fő kérdés pedig az, hogy a versenyszféra tudja-e kompenzálni az állami fejlesztések visszaesését. Össz-szakmai csodálkozásra okot adó jelenség, hogy a szolgáltató szektor teljesítményének volumene a megelőző negyedévhez képest csökkent, s itt is létezik egy talány, az, hogy az államilag finanszírozott szolgáltatásokon - a közigazgatáson, az oktatáson, az egészségügyön - felül a szektor egészének számai milyen folytatásról tanúskodnak.

A fogyasztási árindex idei alakulása végül is lehet kedvező, a Kopint-Tárki az évvégi 7,5 százalék teljesíthetőségére is gondolni mer. A következő két negyedévben már az előző évi bázis alacsonyabb adataira lehet alapozni, azaz arra, hogy a 7,5 százalék realitás. A tankönyvek egy részét meghazudtolja a háztartások már nem is olyan újszerű gyakorlata, azaz a bizonytalanabb, csökkenő jövedelmekkel járó időszakban a világ más részeivel ellentétben mifelénk nem nő, hanem változatlanul csökken még a megtakarítás. A ráta 2,9-ről 2,5-re csökkentését tüntette fel erre az évre a táblázatában a konjunktúrakutató intézet.

Fico linkel?

Amúgy különlegességeinkre a nemzetközi összehasonlítások is rámutatnak, Bartha Attila tudományos főmunkatárs ebből adott ízelítőt cége sajtótájékoztatóján.  Ő a kelet-közép-európai térséget elemezve megállapítani volt kénytelen, hogy a régió 6,5 százalékos növekedéséhez mi nemigen járultunk hozzá, Szlovénia - és az eurózóna kapujához 2009-ben megérkező Szlovákia - pedig cáfolta azt a tant, hogy növekedési áldozattal jár együtt a nemzeti valuta lecserélése. Szlovéniában 7 százalékos növekedéssel számolhatnak ugyanis. A tizenötök leggyöngébb Portugáliájához mérve térségünk jónéhány országának jobbak a reálgazdasági, növekedési mutatói.  Újdonság a kelet-közép-európai fertályon, hogy élénkül a belföldi felhasználás. Kivétel persze akad, mégpedig Magyarország. Szinte mindenütt stabilizálódik az államháztartás pozíciója, a deficit a maastrichti értelemben már szalonképes 3 százalék körül "sűrűsödik". Ezen államok között sem találni hazánkat. Azon meg nem szabad csodálkozni, hogy Szlovákia megőrzi ebbéli pozícióit, ugyanis a Fico-kormány retorikája dacára azok a korlátozások nem következtek be, amelyek érdemi fékezéssel járnának együtt.  Bulgáriában az a nagy fegyvertény, hogy a nettó államadósság komolyan csökkent, igaz, a túlpörgő reálbérek itt is, de főleg Romániában még okozhatnak kellemetlenségeket. Az inflációs nyomásra a balti országoknak van igazán okuk panaszkodni, mellesleg mind a három államban magas, de nem megbocsáthatatlanul a folyó fizetési mérleg hiánya.

A szigor konjunktúrája

Az inflációs kockázatok a fejlett világ országaiban is figyelmeztetőek - állította immáron Nagy Katalin. A Kopint-Tárki főmunkatársa szerint a kedvező konjunkturális helyzet eme következménye az érintett jegybankokat óvatos politikára sarkallja, az ECB emel az alapkamaton, a Fed magasan tartja azt, Japánban is, Angliában is gondolkodnak a szigorításon. Európában a bő likviditás mindenesetre szerethető, de az nem biztos, hogy örömünkre lesz, ha a feltörekvő piacokról a befektetési pénzek a fejlett piacokra áramlanak vissza.