Érdemes azonban az impozáns első féléves adatokat az elmúlt évek folyamatainak részeként is értékelni. A turizmus növekedése több csatornán keresztül is pozitívan járulhat hozzá a GDP bővüléséhez. Egyrészt a vendégéjszakák számának emelkedése közvetlenül növeli a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat hozzáadott értékét. Másrészt a turisztikai költés multiplikátorhatása például közlekedés, kiskereskedelem, kulturális szolgáltatások és szabadidős tevékenységek igénybevétele további keresletet generál a gazdaság más szektoraiban is. A külföldi turisták kiadásai pedig javítják a fizetési mérleg szolgáltatásegyenlegét, erősítve a nemzetgazdaság devizabevételi pozícióját.
A 2020-2021-es COVID járvány és a 2022-es energiaválság vendégéjszakában mért hatását – a KSH adatai alapján – a belföldi jövedelemkiáramlás és a külföldi beutazás felfutása ellenére még nem sikerült teljesen ledolgoznia az ágazatnak. 2019-ben a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 12 százalékkal haladta meg a 2010. évit, míg a vendégéjszakák száma 61 százalékkal volt magasabb. A 2020-as bezuhanás, majd a 2021-2022-es részbeni visszapattanás utáni 2,5 évben átlagosan évi 4 százalék körüli ütemben nőtt a vendégforgalom, mely így a 2019-es 90 százalékáig tudott növekedni. Hasonló éves ütemet feltételezve a COVID előtti szintet várhatóan 2028-ban éri majd el az ágazat. A GKI szálláshely-szolgáltatásra számított legfrissebb konjunktúra indexe középtávon alátámasztja az ágazat további növekedését.