Az ellenzéki pártok szavazói, azon belül is elsősorban a Tisza-szavazók nagyobb részét foglalkoztatta a kérdés, az ő körükben 42 százalék követte a szokásosnál jobban az árfolyamtrendeket bevallásuk szerint a kormánypártiak 15 százalékához képest.

Alapvetően pesszimisták a lakossági várakozások a forintárfolyam további alakulását tekintve: 61 százalék további gyengülésre számít és csak 10 százalék bízik abban, hogy visszaerősödik a forint árfolyama a következő hónapokban. Érdekesség, hogy még a kormánypártiak körében is a pesszimisták vannak relatív többségben a forintárfolyam alakulását tekintve, noha az országos átlaghoz képest itt jóval szűkebb az olló: ebben a körben 30 százalék számít további forintgyengülésre és 23 százalék számít visszaerősödésre.

A személyes érintettség kérdésében 44 százalék számolt be jelentős érintettségről (4-es és 5-ös értékelések arányának összege az 1-5-ös skálán). Az érintettek köre az 50-60 éves korcsoportban, a diplomások körében, a magas jövedelműek körében és a Tisza-szavazók körében érik el, vagy haladja meg az 50 százalékot.

Éles különbségek mutatkoznak meg annak tekintetében, hogy különböző társadalmi csoportok milyen arányban írják az elmúlt hetek fejleményeit a devizapiacokon a magyar gazdaságpolitika, vagy a világpiaci trendek számlájára. Összességében a magyar gazdaságpolitikát hibáztatók (48 százalék) vannak relatív többségben a világpiaci trendekkel magyarázókkal szemben (22 százalék), míg a társadalom közel harmada (30 százalék) a két tényező hatását kb. ugyanakkorára becsülik. A legfiatalabb korcsoportok (60 százalék), a magas jövedelműek (66 százalék), illetve a Tisza-szavazók (88 százalék) azonban az országos átlagot jócskán meghaladó arányban teszik felelőssé a magyar gazdaságpolitikát.