A főbb feladatok közé sorolta még a bürokráciacsökkentést, a közterhek mérséklését, és az egyes ágazatokban egyre jobban jelentkező munkaerőhiány enyhítését is. A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a hatékonyságon is javítani kell. Ezzel összefüggésben példaként hozta fel, hogy míg Magyarország exportja versenyképes, az ország a ledolgozott munkaórákat nézve is versenyképes, azonban egy holland munkás ugyanannyi ledolgozott munkaidő alatt kétszer annyi értéket állít elő, mint egy magyar dolgozó, azaz a hatékonyságot tekintve a magyar munkás elmarad holland társától. (Magyarország a 28. helyről a 63-ra esett vissza a nemzetközi versenyképességi rangsorban.) A miniszter szerint erősíteni kell az ország tőkevonzó képességét is.

A magyar vállalatok versenyképessége messze elmarad a kívánatostól Pitti Zoltán volt APEH-elnök szerint is. Az okokat a szabályozók és ösztönzők területén kell keresni a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kara Gazdaságpolitikai Tanszékének tudományos kutatója szerint.

Varga Mihály szerint ugyanakkor a magyar gazdaság már van olyan helyzetben, hogy uniós források nélkül is tud alkalmazkodni az esetleg megváltozó körülményekhez. A gazdaság versenyképessége  a vállalkozói szellemen, az innováció képességén múlik (amiben egyelőre egész Európa inkább romlik, mint javul), nem a beáramló pénzeken. Elismerte azonban: a magyar cégek egy részét kényelmessé tették az olcsó uniós források.