Kétmillió kkv országa

Optimális esetben Törökország 2014. január 1-jével csatlakozhat az Európai Unióhoz, vélekednek a török gazdasági szakemberek. Számos tagország vezetőinek és közvéleményének is fenntartásai vannak azonban a török csatlakozással szemben, és a török közvélemény sem olyan lelkes, mint évekkel ezelőtt volt, bár a hazai elit várakozással és bizakodással tekint a belépésre, még akkor is, ha az a közeljövőben biztosan nem valósul meg.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A török gazdaság 2001-ben teljesen összeomlott. Az előző kormány bőkezű adakozása és féktelen költése két vállra fektette az ország gazdaságát. A külföldi tőke szinte teljesen elmenekült az országból. A hatalmon lévő iszlamista párt a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott segítséggel nagyon szigorú fiskális rendet hirdetett.

Meredeken fölfelé

A reformok rövid időn belül tartós növekedési pályára állították a gazdaságot, amely 2002-2006 között átlagosan évi 7,5 százalékos GDP-növekedést produkált. A hetvenes évek óta folyamatosan növekvő infláció az 1993-2002-es évtizedben érte el csúcspontját, mértéke ekkor megközelítette a 70,5 százalékot. 2003-ban már 20 százalék alá került, majd egy számjegyűvé redukálódott, s ma 8-9 százalék között mozog. A török GDP is stabilan növekvő tendenciát mutat (4,5 százalék), az államháztartási hiány pedig alig haladja meg a 2 százalékot.

A török líra a 2001-es gazdasági intézkedések nyomán újra megerősödött, hat nullát "levágtak", és ezzel egy líra közel 150 forintba kerül.

A közvetlen külföldi tőkebefektetések immár hat éve töretlenül emelkednek. A Török Központi Bank adatai szerint 2007 első negyedévében 10 milliárd dollár áramlott a török gazdaságba, ez óriási növekedés a 2006 hasonló időszakában mért 1,7 milliárd dollárhoz képest. 2008-ra 20-25 milliárd dollár körüli összeget prognosztizálnak - mutatott rá Zeynep Emre, a Török Üzletemberek Társasága gazdasági kutatórészlegének vezetője.

Az utóbbi néhány év során tapasztalható konjunktúrát nagyban támogatja majd a 2008 folyamán felgyorsuló privatizáció. Számos állami résztulajdonban lévő bank, telekommunikációs cég, áram- és gázszolgáltatók, cukorgyárak, autópályák és hidak, valamint a török állami szerencsejáték-vállalat is várhatóan új tulajdonost kap.

A gazdaság hajtóerői

A török vállalkozások 94 százaléka - szám szerint közel 2 millió - a kis- és középvállalat. Közülük 300 ezer a termelői szektorban - döntő többségük az autó-, a textil-, a szórakoztató elektronikai, valamint élelmiszeripar területén - tevékenykedik, de jelentős számban képviseltetik magukat a szolgáltatásban is, elsősorban a takarító- és a turisztikai cégek között. Legtöbbjük egy nagyvállalat alvállalkozója, s a működésük is kizárólag tőlük függ - mondta el Levent Celebioglu, a Török Kereskedelmi Bank vezérigazgató-helyettese.

A kkv-k teremtik meg a munkahelyek 77 százalékát, ők rendelkeznek a befektetések 27 százalékával, adják a termelés 38, az export 8, s veszik fel a banki hitelek 10 százalékát. Ha a mikrocégeket is beleszámoljuk, akkor a banki hitelek 25 százalékát helyezik ki kkv-khoz. Ezek a számok messze alatta maradnak a német vagy japán cégek mutatóinak, legfőképp az export és a banki hitelek tekintetében.

A török gazdaság számára létfontosságú - s ennek érdekében a kormány minden eszközt megragad -, hogy a jelentős méreteket öltő korrupciót és feketegazdaságot visszaszorítsa. Becslések szerint a GDP 35 százalékát teszi a feketegazdaság mértéke. A vállalkozásoknál dolgozók közül csupán minden másodikat jelentenek be. A cégek mindössze fele "bankképes". Az alultőkésítettség és a feketegazdaság megszüntetése érdekében a kormány támogatott, kedvezményes hiteleket kínál a vállalkozóknak.

A tervek között szerepel, hogy az élőmunka irracionális terheit radikálisan csökkentsék. További kedvezményekre számíthatnak az elmaradott régiókban munkahelyeket teremtő cégek. Az ipari parkok és a K+F projektek pedig adókedvezményben részesülhetnek, vagy bizonyos esetekben akár adómentességet is kaphatnak. A jelenlegi adótörvények értelmében egy vállalkozást 48 százalékos adóteher sújt, nem csoda, ha mindenki feketézni szeretne - summázta a helyzetet Mete Akinci, a Poleco Nemzetközi Kereskedelmi és Befektetési Társaság vezérigazgatója, aki korábban Magyarországon is dolgozott.

Véleményvezér

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz 

Milliárdosok aggódhatnak egy kormányváltás esetén.
A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben

A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben 

A budapesti főpolgármester megdicsőült Strasbourgban.
A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.
Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein

Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein 

Immár a tengereken is folyik a háború.
Jönnek a Budapest-logós Pride pólók

Jönnek a Budapest-logós Pride pólók 

Az Orbán Viktorral szembeni ellenállás kereskedelmi vetületet kap.
Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői

Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői 

Bár egyetlen gyermeket nem ért sérelem a Pride miatt a résztvevők gigabüntetést kapnak.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo