Magyarországon a hatvanas évek közepétől a nyolcvanas évek közepéig mintegy 300 ezer lakásszövetkezeti otthon épült, melyek működését 1992-ig az 1977. évi XII. törvény, jelenleg pedig -- a valamennyi szövetkezetet egy jogi kategóriába soroló -- 1992. évi I. törvény szabályozza. Mivel a lakásszövetkezetek tevékenysége és felépítése eltér a hagyományos, vállalkozói tevékenységet folytató szövetkezetekétől, a hasonló lakásokban élők érdekképviseletei évek óta sürgették egy önálló lakásszövetkezeti törvény megalkotását. (Ezt egyébként az új, szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény is előírja.) A törvényjavaslat - bár előkészítői már a parlament tavaszi ülésszakára benyújtották -- általános vitája szeptember végén kezdődött el, és a tervek szerint 2005. január 1-jén lép hatályba.

A benyújtott tervezet részletesen meghatározza a lakásszövetkezet alapszabályában eldöntendő kérdéseket, amelyek kiegészülnek a tisztségviselők összeférhetetlenségének megszüntetése, a fenntartási költségek viselése és felosztása, a költség-hátralékok megfizettetésének kérdéseivel. Ennek a dokumentumnak a megalkotásához és módosításához egyébként már most is elegendő az alapító tagok kétharmados többségének közgyűlési szavazata, és ez a jövőben is így marad. A törvénytervezet a jogok és kötelezettségek mellett tartalmazza még a közgyűlés döntési jogkörének és működésének törvényi kereteit, és meghatározza, hogy milyen határozatokat (pl. a lakásszövetkezet egyesülése, szétválása, megszűnése) nem lehet hozni a megismételt közgyűlésen.

A formálódó törvény a tervek szerint részletesen szabályozza a lakásszövetkezetek különböző szervezeteinek -- közgyűlés, részközgyűlés, igazgatóság, felügyelő bizottság és az egyéb tisztségviselők -- működését. A közgyűlés új hatásköre lesz például a lakásszövetkezeti tulajdonú épületrészek használatáról, a hasznosítás megváltoztatásáról szóló döntés meghozatala is.

A tagsági viszony létrejöttének és megszűnésének szabályozásakor kitér a tagok jogainak és kötelezettségeinek kereteire, valamint arra, hogy a tagok a személyes és vagyoni hozzájárulásuk alapján miként részesednek a lakásszövetkezet gazdálkodásának eredményéből, miként vehetik igénybe a lakásszövetkezetnek a tagok részére rendszeresített szolgáltatásait. Féléves tartozás esetén záloggal terhelhetik a lakást

Az új lakásszövetkezeti törvénytervezet a társasházi törvényben szereplő rendelkezésekhez hasonló új szabályokat is magában foglal. Így kiemelten foglalkozik a költséghátralékkal, valamint az annak megfizetésével kapcsolatos igazgatósági feladatokkal. Például a tag tulajdonában álló lakás értékesítésekor az igazgatóság a tag kérésére köteles írásban nyilatkozni a fennálló költséghátralék összegéről, ami biztonságot jelent a vevőnek és a lakásszövetkezetnek egyaránt. Emellett az eddiginél jóval rugalmasabbak lesznek a működési -- a lakásszövetkezetek egyesülésére, szétválására és a lakásszövetkezetből való kiválásra vonatkozó -- szabályok. A kiválásról például -- a lakásszövetkezeti tagok összességének mai, egyhangú szavazata helyett -- elegendő lesz a kiválni szándékozó önálló épület tagjainak egybehangzó akarat-nyilatkozata.