Az egyre szélsőségesebb hazai időjárás – most az évszakhoz képest ugyan hűvös van, de bármikor megérkezhet a kánikulai meleg – keményen próbára teszi az edzett embert is. Hatására jelentősen csökken a koncentráló és teljesítőképesség, nem elég hatékony az irodai munka, rossz a közérzet, és nem elég pihentető az éjszakai alvás. Ezért nálunk is egyre elterjedtebbek a klímák, melyek léghűtéssel, fűtéssel, párátlanítással gondoskodnak a megfelelő hőmérsékletről, páratartalomról.
A kellemes lakó- és munkakörnyezet megteremtésére alkalmas hűsítő masinák egyre szélesebb körű használata az eltelt idő alatt bő választékú hazai piacot teremtett: napjainkban az olcsóbb, kisebb helyiségekbe használt ablak- és split klímáktól kezdve a legújabb fejlesztésű inverteres monospliteken át a modern létesítményekbe szerelhető fan-coil (hűtő-fűtő) nagyberendezésekig minden megtalálható.

Többféle szempont a választáshoz

A klimatizálás nem más, mint az épülethelyiségek hőmérséklet-változásainak követése, és annak a kényelmi, technológiai és ergonómiai szempontok figyelembevételével a benn élők, dolgozók igényeihez igazítása. A kényelmi és ergonómiai követelményeket a lakás, az iroda és egyéb munkahelyi berendezések (bútorok stb.), a technológiai szempontokat pedig az adott munkavégzéshez szükséges gépek, anyagok szolgálják.
Amikor klímáról beszélünk, nem szabad csupán a hőmérsékletre gondolni. Egy adott épület helyiségeinek klímáját ugyanis négy tényező - a levegő hőmérséklete, páratartalma, mozgása, valamint a sugárzás útján megvalósuló hőcsere - együttesen határozza meg. Közülük elsődleges a hőmérséklet, míg a másik három módosító szerepet játszik.

Az a klímaérték, amelynél az ember kellemesen érzi magát, egyénenként különböző. Tehát az említett négy tényezőn kívül függ a végzett tevékenység jellegétől (szellemi tevékenység, ülő vagy álló helyzetben végzett kézi, vagy nehéz fizikai munka), valamint az egyes emberek fizikai, pszichikai adottságától is.
A klímaberendezések első tengerentúli példányai még csak hűtötték a belső légteret, a ’30-as évek tájékán megjelent komolyabb készülékek azonban már hűtöttek-fűtöttek, sőt a páratartalom beállítása mellett a levegő tisztítását is elvégezték. A mai modern készülékek legtöbbje szintén többfunkciós, bár a mindennapokban klímának nevezik a csupán léghűtésre, vagy légtisztításra használt egyszerűbb szerkezeteket éppúgy, mint a legmodernebb technológiát képviselő légkondicionáló berendezéseket.
Bőséges kínálat

A jelenlegi gazdag hazai piaci kínálatban lakossági és középületbeli használatra a mintegy 30-40 – Amerikából, Európából, és Távol-Keletről forgalmazott – márka közel ezer, változó teljesítményű és kialakítású típusát kínálják a hazai forgalmazó cégek.
A mobil, hordozható klímák népszerűségüket viszonylag alacsony áruk mellett éppen mobilizálhatóságuknak és könnyű kezelhetőségüknek köszönhetik. Telepítést nem igényelnek, csak az elektromos hálózathoz kell csatlakoztatni. Hátrányuk, hogy egyes típusai kissé zajosak.
A kis helyet igénylő ablakklímák önálló egységként telepíthetők a lakások ablakába, vagy külső falába. Felszerelésük viszonylag egyszerű, ennek ellenére több funkciót is ellátnak. Áruk hasonló szinten mozog, mint mobil társaiké, és zajszintjük is magasabb, mint a legkiválóbb split berendezéseké.
Ez utóbbi, legkorszerűbb (mono)split és multisplit típusok alkalmazása elsősorban a családi házaknál ajánlott, ahol egy épületen belül több helyiséget kell klimatizálni. Az alaprendszer két egységből épül fel: egy beltériből és egy kültériből, amely a zajt kibocsátó kompresszornak is helyet ad, így a lakásban lévő beltéri egység halk üzemelésű. Több helyiségből álló családi ház esetén egy kültéri egységhez több beltéri csatlakoztatható.

E berendezések egyes márkatípusai amellett, hogy elegánsan formatervezettek, hatékonyak, környezetbarát, és energiatakarékos működésűek, és a telefonos távvezérlésnek köszönhetően akár a távolból be- és kikapcsolhatók. Élettartamuk rendszeres karbantartással 10-15 év.
A nagyberendezések esetében vagy a légcsatorna-hálózattal összekötve, vagy a helyiségekben elhelyezett hűtő-fűtő (fan-coil) berendezésekkel, illetve ezek kombinációjával valósítható meg egy épület klimatizálása. Ez utóbbi megoldást főként a ma épülő irodaházakban alkalmazzák.
Árak szempontjából legolcsóbbnak az ablakklímák tűnnek. Egy 20-25 m2-es helyiség hűtésére megfelelő készülék 80-150 ezer forintba kerül, egy valamivel nagyobb teljesítményű mobil klíma ára pedig 90-220 ezer forint között mozog. A split rendszerű készülékek drágábbak, viszont ez is lehet gazdaságos megoldás, ha egy kültéri egység több beltérit lát el, tehát a lakás valamennyi helyiségét klimatizálja (ezt hívjuk multisplitnek). Ez utóbbi rendszer - az alaprendszerhez kapcsolt beltéri egységek számától függően - a telepítés költsége nélkül 190 ezer és 1 millió ezer forint között szóródik.

Gyakori problémák

Bár a klímaberendezések szorosan hozzátartoznak mindennapi életünkhöz, alkalmazásuk széleskörű elterjedése több környezeti problémát is felvet. Ezek egyike, hogy a legtöbb klímaberendezés hűtőköre -- miként a háztartási hűtőgépek zöme – ma még freonnal működik, ami környezetszennyező anyag, mert a légkörbe jutva károsítja az ózonréteget. Ezért ma már bizonyos freonok használata tiltott, így a legnagyobb gyártó cégek elkezdték az átállást új, környezetbarát hűtőközegek alkalmazására. Továbbá sokan nem bírják a klímát: megfáznak, allergiás tüneteik jelentkeznek. Az ilyen fajta érzékenység ellen ugyan nem sokat lehet tenni, ám a szakember szerint sok esetben arról van szó, hogy a berendezést rosszul használják. Az is szem előtt tartandó, hogy nem szabad túlságosan lehűteni az adott a helyiséget: ha a külső hőmérséklet 30 C fok körül van, akkor benn sem állítsunk be 26 C foknál hidegebbet, mert a szervezet rosszul alkalmazkodik a nagy hőfokkülönbséghez. Sokan a folyamatosan kavargó porra és a klímaberendezésben megtelepedő mikroorganizmusokra is panaszkodnak. A korszerű berendezések többfokozatú szűrőberendezésekkel vannak felszerelve, így a készülékekben nem tudnak megtelepedni a mikroszkopikus élőlények, és még a levegőben lévő port is inkább eltávolítják, kiszűrik, mintsem kavarják.