A 2021-es energiaár-robbanás hatására a kormány 2021. november 15-én vezette be a nagy hírű benzinársapkát, amikor még se híre-se hamva nem volt háborúnak és szankcióknak. Az árak elszabadulásának legfőbb oka az volt, hogy a világjárvány elmúltával az ipari termelés mindenütt a maximumra kapcsolt. Egyrészt be akarták hozni a pandémia okozta egy-két év lemaradást, másrészt ki akarták elégíteni a karanténokból kiszabadult emberek megnövekedett fogyasztási igényét. E kettős szorítás szűk keresztmetszete a nyersanyagellátás volt, és persze robbantak az energiaárak. A 2021 elején 20 euró/megawattos árak földgáz esetében felmentek 80-100 euróhoz 2021 végére és most is 100 euró körül keringőznek.
Ez az ötszörös szorzó az, amiről Nagy Márton beszél és ami az általa fő bajnak nevezett cserearányromláshoz vezetett. Az exportorientált magyar gazdaság nagy lendülettel egyszerűen befordult az árokba és ami eddig a jólétet termelte, a külkereskedelem pozitív egyenlege, az pedig negatív lett.
Ha valaki megnézi az utolsó sorban látható egyenleget, akkor észreveszi, hogy az utolsó 10 hónapban elveszítettük az előző 2 évben megtermelt 20 hónap összes hasznát. Olyan mintha egy lyukas zsákba hordtuk volna, hordanánk értékeinket.
December 5-én rossz gazdaságpolitikáról beszélt Matolcsy György jegybankelnök, vélhetőleg erre gondolt. Az általa felsorolt gyenge termelékenységi mutatók mögött pazarló energiafogyasztás áll, ami most nagyon sokba kerül.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a jegybankelnökkel ellentétben rendkívül diplomatikusan fogalmazta meg ugyanezt. Ki nem ejtette a rossz gazdaságpolitika szóösszetételt, csak újraiparosítás, aktív beavatkozás szükségességéről beszélt, a stratégiai iparágak újradefiniálásáról. És ez még annál is jóval több, mint amit Matolcsy mondott.
