A GKI kutatása szerint Magyarországon az életbiztosítások az elmúlt években dinamikusan növekedtek, mára 450 milliárd forint feletti díjtartalék halmozódott fel. A jelenlegi szint GDP arányosan hasonlít a lengyel és cseh adatokhoz, de messze elmarad az EU átlagától – mondta Akar László a GKI vezérigazgatója a K&H által rendezett sajtótájékoztatón. Az elmúlt évben a biztosítások a GDP-ből három százalékkal részesedtek, az életbiztosítások GDP arányosan közel megkétszereződtek. Elsősorban az úgynevezett unit-linked ágazat volumenében következett be látványos növekedés, a teljes életbiztosítási piac 44,1 százalékát tette ki 2000-ben. A GKI által végzett felmérés eredménye szerint lakossági körökben az elsődleges motiváló tényezők a gyermekekről való gondoskodás, és a biztonságos öregkor biztosítása voltak.

A 2001. első félévi adatokban úgy tűnik, hogy megtörik a eddigi növekedési ütem. Bár az első negyedévben még 10 százalékot nőtt, a második negyedévben az életbiztosítási üzletág nominális értéken két százalékot esett a megelőző év azonos időszakához képest. A második félév várhatóan erősebb, mint az első, összességében valószínű azonban, hogy az életbiztosítási díjak növekedése mindenképpen érzékelhetően lassul. Az okokat egyrészt a tőzsdék esésében kell keresni, másrészt a hazai lakossági megtakarítások szerkezetében bekövetkező átrendeződésben. A fogyasztás élénkülésével megnő a készpénzben és a rövidtávú bankbetétekben tartott megtakarítások aránya. Másik újabb megtakarítási forma az ingatlan vásárlása. Ennek következtében általában megfigyelhető, hogy a lakosság a hosszabb távú megtakarítási formáktól – részvények, alapok, életbiztosítás, nyugdíjpénztár - visszavonul. Miután a nyugdíjpénztári megtakarításokból nehezebb kimenekülni, a megtakarítások csökkentése inkább az életbiztosítási piacon következik be. A GKI Rt. őszi előrejelzése szerint az életbiztosítási díjtartalék inflációszűrt növekedése csak mintegy 40 milliárd forint lesz a 2000-es 82,1 milliárddal szemben.

Az 50 százalékban a K&H Bank, és 50 százalékban a KBC tulajdonában lévő K&H Életbiztosító munkatársai még ebben a makrogazdasági környezetben is optimisták. Az általuk ajánlott termék a jövedelmezőséget helyezi előtérbe. A biztosító a termékeit elsősorban a bank fiókhálózatában, a bank ügyfeleinek a meglévő csatornákon keresztül értékesíti. Ily módon csökkenthetőek a rezsiköltségek, lehetővé válik az ügyfelek számára a nagyobb értéket képviselő termék-választék nyújtása és az elért nyereség a bankcsoporton belül tartható. A K&H Életbiztosító által kínált termékeket az ügyfél bármikor a teljes értéken visszaválthatja, ha úgy érzi, hogy rossz döntést hozott. A bank célja, hogy az ügyfél ugyanolyan egyszerűen köthessen biztosítást, mint például egy bankbetét megnyitása, és ugyanolyan egyszerűen meg is szüntethesse azt. A módszer úgy tűnik hatásos: a KH termékek visszaváltási aránya 2-3 százalék, messze elmaradva a különböző életbiztosításoknál tapasztalható átlag 20-30 százalékos visszaváltási rátától. Az Életbiztosító vezérigazgatója újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a termékek elmúlt három éves összes nettó hozama 30-35 százalék, amely – különösen, ha a járulékos előnyöket is figyelembe vesszük – kedvezőnek számít a magyar biztosítási piacon.

Az ügyfél által befizetett összeg száz százalékban befektetésre kerül, abból ügynöki jutalék nem kerül levonásra. Még akkor sem, ha a jövőben a korábbi gyakorlattól eltérően az értékesítésbe az Argosz ügynökhálózata is részt vesz. A K&H továbbra is ugyanazokat a termékeket, ugyanolyan költségstruktúrával kínálja majd, és az üzletkötő minden díjból ugyanolyan százalékkal részesedik, mint banki értékesítés esetén a bank. Ezt az átlagos ügynöki jutaléknál alacsonyabb összeget az Életbiztosító fedezi. Várkonyi Edit elmondta, hogy tervezik, hogy a jövőben az Argosz szorosabban kötődjön a bankcsoporthoz.

A bankbiztosítás egy új pénzügyi kategória. A lényege, hogy az ügyfél a banki ügyintézés mellett egy helyen, egy ügyintéző segítségével egyszerűen és gyorsan intézheti biztosítási ügyeit is. Minél hatékonyabb az Életbiztosító működése, annál értékesebb szolgáltatásokat tudunk nyújtani ügyfeleinknek – mondja Várkonyi Edit, a K&H Bank vezérigazgató helyettese.

A K&H Életbiztosító esetében a piac indokolta azt a döntést, hogy a bankcsoport részeként, és ne külön biztosítótársaságként jelenjen meg. 1998-ban a hazai életbiztosítási piac már telített volt annyira, hogy egy újabb szereplő csak komoly költségek árán lehetett volna sikeres.
A három éve működő életbiztosító piaci részesedése a díjbevételek alapján 1 százalék, de a következő három évben – az ellentétes makrogazdasági trendek mellett is - intenzív növekedésre számítanak a társaság vezetői és szeretnének 5 százalékos piaci részesedést elérni. 2001-ben körülbelül 8 ezer új szerződést kötöttek, ami azt jelenti, hogy egy hónapban fiókonként átlag 4 szerződés került aláírásra. Itt még komoly tartalékok vannak. A középtávon az Életbiztosító a fiókonkénti heti 10-20 ezer szerződés megkötését célozza meg, miközben a munkatársak száma továbbra is 25 fő alatt marad.

A tervek szerint év végére az 1,2 milliárd forint indulótőkével megalakult Életbiztosító nullszaldós lesz, jövőre azonban már nyereséget várnak a vezetők, bár komolyabb profit csak 2004 végére remélhető – hangzott el a sajtótájékoztatón.