Érdemes azonban alaposan átgondolni, hogy az intézmények kit bíznak meg ezen vizsgálatok elvégzésével, mivel az új szabályok szigorú szakmai követelményeket és összeférhetetlenségi elvárásokat is támasztanak a külső ellenőrzési feladatokat ellátó személyekkel, szervezetekkel szemben.

Alaposabb vizsgálat a tényleges tulajdonosok esetében

Az új szabályozások mindegyikében tetten érhető az MNB részéről évek óta elvárt kockázatalapú megközelítés. A pénzügyi felügyelet egyre inkább szorgalmazza, hogy a szolgáltatók a jogszabályok tételes követése mellett, olyan módon alakítsák ki pénzmosás megelőzési kontrollrendszereiket, hogy az az intézmények egyedi kockázati kitettségét is figyelembe vegye. Ezzel az elvárással összhangban, az egyik rendelet a jogi személyek, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tényleges tulajdonosainak megállapítása során is a kockázatalapú intézkedéseket várja el. Míg az alacsony kockázatú ügyfelek esetében elegendő lesz egy nyilatkozat az ügyféltől a tulajdonosi háttérre vonatkozóan, minden más esetben azonban egyéb eljárások kialakításával kell a magasabb kockázatokat mérsékelni.

Az új szabályok előírta ellenőrzéssel a stróman kockázatot szűrnék ki; szükséges esetben a pénzügyi felügyelet azt is megköveteli, hogy a pénzintézet ügyfélismereti beszélgetést folytasson le mind az ügyféllel és a tulajdonossal. A kockázati besoroláshoz pedig egy kérdőívet kell kitöltetni az ügyféllel, amely ugyan követelmény szinten már eddig is létezett, de mostantól a rendelet szabályozza annak tartalmát is.