A szolgáltatóknak elektronikus ügyfél-átvilágítási szabályzatot kell készíteniük, és folyamatosan ellenőrizniük digitális rendszerük jogszabályoknak és belső szabályzatuknak megfelelő működését, mely szükség esetén a digitális rendszerük módosítását indokolhatja. A hibák elhárítására pedig hatékony kontrollmechanizmusokkal kell rendelkezniük. Eseti ellenőrzésre is szükséges lehet, például, ha a szolgáltató digitális rendszere ellen sorozatos visszaéléseket (csalásokat) kísérelnek végrehajtani / hajtanak végre.
Bevezeti a szabályozás az online ügyfél-átvilágítás során a biometrikus adatok használatának lehetőségét is. Ha a szolgáltató biometrikus adatok használata révén ellenőrzi a természetes személy-ügyfél személyazonosságát, akkor gondoskodnia kell arról, hogy a biometrikus adatok kellően egyediek legyenek ahhoz, hogy egyértelműen egyetlen természetes személyhez lehessen kötni őket. A biometrikus adatok használata számos adatvédelmi kihívás elé is állíthatja a szolgáltatókat.
„A második rendeletben foglalt kérdések részben azért égetőek napjainkban, mert a technológia fejlődésével a pénzügyi szolgáltatók egyre inkább áttérnek az elektronikus ügyfél-átvilágításra. Az ezzel kapcsolatban felmerülő technikai és adatvédelmi kérdéseket igyekszik most rendezni az MNB” – foglalja össze Horváth Csaba, a Deloitte pénzügyi bűnözéssel foglalkozó csapatának szakértője.
Fotó: Deloitte
Világszerte égető kérdéseket feszeget az MNB
A most megjelent jogszabályok olyan kérdésköröket igyekeznek tisztázni, melyek nemcsak Magyarországon, de az egész világon egyre fontosabbak pénzintézetek biztonságos működése szempontjából.
