Az MNB két új rendelettel váltja fel az eddigi pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni előírásait. Az Európai Bankhatóság iránymutatásain és hazai felügyeleti tapasztalatokon alapulva, az egyik rendelet újdonságként részletezi a külső ellenőrzési funkció követelményeit, valamint szigorítja a tényleges tulajdonosok azonosítására vonatkozó szabályokat is, míg a másik az elektronikus ügyfél-átvilágítás kapcsán állapít meg aktualizált szabályokat.
Fotó: Depositphotos
A kötelező külső ellenőrzési funkcióra vonatkozó részletszabályok bevezetése
Az egyik jelentős újdonság, hogy az egyik rendeletben az MNB kialakította a pénzmosási keretrendszerek külső ellenőrzésére vonatkozó részletszabályokat. A Pmt. a külső ellenőrzésre korábban is lehetőséget adott, de a szolgáltatók az eddigiekben kevésbé éltek ezzel. Az új szabályok alapján bizonyos esetekben kötelező külső ellenőrzési funkciót igénybe venniük a piaci szereplőknek, hogy az segítse pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési területtel kapcsolatos működést, illetve objektív értékelést adjon arról.
Legalább a következő esetekben kötelező a külső ellenőrzési funkció alkalmazása, amennyiben:
- a szolgáltató a belső kockázatértékelésében beazonosítottak alapján külső ellenőrzési funkció igénybevételéről dönt,
- az MNB a szolgáltatót annak belső kockázatértékelésében foglaltak figyelembevételével külső ellenőr igénybevételére kötelezi, valamint
- a szolgáltató
- éves átlagban legalább százezer, a szolgáltatóval üzleti kapcsolatot létesítő ügyféllel rendelkezik, és a szolgáltató szűrőrendszere által generált kockázati intézkedést igénylő jelzések éves száma eléri a tízezer darabot,
- vagy szűréseihez mesterséges intelligenciára épített megoldást alkalmaz;
- továbbá a szolgáltató által igénybe vett vagy alkalmazott, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzése és megakadályozása érdekében használt szűrő-, bejelentési és az ügyfelek kockázati besorolását támogató rendszerek külső ellenőrzési funkció által történő vizsgálatára 5 éven belül nem került sor.
Hosszabb távon érdemes lehet azoknak az intézményeknek is igénybe vennie a külső ellenőrzési funkciót, amelyekre ezt a kötelezettséget a jogszabály nem állapítja meg, hiszen a független, objektív külső szakértő számos hatékonyság javító intézkedést is tud javasolni amellett, hogy a jogszabályi megfelelés készültségi szintjét felméri. A külső szakértő segítséget nyújthat az intézmény számára a folyamatai optimalizálásában, a kockázati kitettségének csökkentésében.
