A szakértő hangsúlyozza: ilyenkor nem játszik az „okosba megoldjuk” típusú autószerelés. A kár pontos összegének igazolásához szükséges a gépjármű javítási munkálatairól szóló szakiparosi számla megőrzése a procedúra végéig, és érdemes megtartani az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is. Személyi sérülés – például fogtörés – esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. Továbbá hasznos lehet néhány szemtanú is, akik alátámaszthatják, hogy a sofőr nem lépte túl a megengedett sebességet.
Ha a károsult nem tudja egyértelműen bizonyítani, hogy az úthiba okozta a sérülést, a közút fenntartója nem ismeri el a felelősségét. Felelősségelismerő nyilatkozat hiányában a fenntartó felelősségbiztosítója nem fizet, függetlenül a kár tényleges bekövetkeztétől.
Milyen egyéb megoldások segíthetnek kátyúkár esetén?
Bokros Máté Levente kiemelte: ha az autós rendelkezik CASCO-val, vagy a kötelező biztosításhoz kötött kátyúkár-kiegészítéssel, a biztosító átvállalja az ügyintézést, segít az illetékes útkezelő azonosításában, és megtéríti a kárt. Ezzel párhuzamosan a biztosító intézi a regresszt is, azaz lehetőség szerint teljes mértékben behajtja a kárt az útkezelőn. Amennyiben van önrész, azt az útkezelőtől külön lehet visszaigényelni.
Adminisztratív szempontból ez jelentősen egyszerűbb megoldás, mint a közvetlen igényérvényesítés az útkezelőnél. Fontos azonban, hogy a biztosítás ilyenkor sem fedezi az esetet, ha az úthibára figyelmeztető jelzés ki volt helyezve.
