A kilátások ugyanakkor nem teljesen optimisták. Az emberek harmada (33 százalék) úgy gondolja, hogy az egészségügyi ellátás minősége a következő években javulni fog, 20 százalékuk pedig úgy látja, hogy romlani. Jelenlegi pesszimizmusukkal ellentétben a latin-amerikai emberek optimistábbak a jövőjüket illetően a világ többi részéhez képest. Kolumbiában (71 százalék), Brazíliában (62 százalék) és Peruban (59 százalék) szerint a minőség javulni fog. Eközben a magyarok közel fele (45 százalék) gondolja úgy, hogy a helyzet még rosszabb lesz. Franciaországban (43 százalék) és Nagy-Britanniában (39 százalék) is negatív az előrejelzés.
Széleskörű egyetértés van az egyes országok egészségügyi kapacitására nehezedő nyomásról. Világszerte ötből három (61 százalék) egyetért azzal, hogy az egészségügy túlterhelt. Az újonc Portugália áll az első helyen 87 százalékkal, amelyet Nagy-Britannia (83 százalék) követ.
Az egészségügy előtt álló nehézségek
Az egészségügy túlterheltségét elsősorban a várakozási időn keresztül érzékelik az emberek. A második helyen a személyzet létszáma áll. A kezelések költségei pedig a harmadik helyen áll (31 százalék). A bürokrácia ugyan egyetlen országban sem szerepel az első helyen, de mindenütt jelen van a fő problémák között. A várakozási idők Magyarországon, Chilében és Portugáliában különösen nagy gondot okoznak (minden országban 65 százalék). A személyzet létszáma a legnagyobb gond Svédországban (76 százalék), Franciaországban (69 százalék) és Hollandiában (67 százalék).
