A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás alkalmazásából származó adóelőny 2021. január 1-jétől már csak a magánszemély egyetlen jogviszonyával összefüggésben vehető igénybe. A NAV alapértelmezetten az elsőként létrejött kisadózói státuszt hagyja meg, a többit törli – hívja fel a figyelmet a katát érintő egyik legfontosabb változásra Dr. Bákonyi László adójogi szakértő.
Jelenleg a kisadózó vállalkozások tételes adója, rövidebb nevén kata az egyik legnépszerűbb adófajta Magyarországon, mintegy 400 ezren fizetik így közterheiket. Azért vált sikeressé, mert a csekély adminisztráció és az alacsony adóterhek révén növelte a vállalkozási kedvet, megkönnyítette az új vállalkozások elindítását.
Január 1-jétől azonban amellett, hogy jelentősen szigorodnak a katás adózás feltételei, az adóalanyok fizetési kötelezettsége is szignifikánsan emelkedik.
„A kisadózó vállalkozás éves szinten összesen 3 millió forint feletti kifizetést teljesítő megbízóját immár 40 százalékos adó terheli. Vagyis az adót nem a katás vállalkozó, hanem a megbízó köteles befizetni az államkasszába. Az összeget ráadásul havonta be is kell vallani, ami jelentős adminisztratív feladattal járhat a megbízó számára” – magyarázza Dr. Bákonyi László adójogi szakértő.Hozzáteszi: amennyiben kapcsolt vállalkozás felé számláz a kisadózó, összeghatártól függetlenül minden bevételt 40 százalékos adó terhel.
Fontos különbség, hogy külföldi szervezettől vagy jogi személytől érkező bevétel esetén a kisadózó vállalkozásnak kell megállapítani, bevallani és megfizetni az adót.
Dr. Bákonyi László emlékeztet: a 12 millió forintos éves kata értékhatár abban az esetben marad érvényes továbbra is, ha a kisadózó nem számláz kapcsolt vállalkozás felé, illetve egyazon belföldi vagy külföldi partner felé évi 3 millió forintot meghaladóan. A 12 millió forintos keret számítása szempontjából ugyanakkor figyelmen kívül kell hagyni a 40 százalékos adóval terhelt bevételeket.
A kata szabályozásának módosítását az indokolta, hogy a Pénzügyminisztérium elemzése szerint egyre többen váltak az elmúlt években katásokká a korábban munkajogviszonyban foglalkoztatottak közül. 2013-ban a katásoknak mindössze 3 százaléka volt korábban alkalmazott, ez az arány 2019 végére elérte a 40 százalékot. A törvénymódosítás célja az volt, hogy a munkáltatók ne tudjanak katásként alkalmazni valójában munkaviszonyban dolgozó alkalmazottakat. Az átalakítás az államkasszára is jelentős hatást gyakorol majd: több tízmilliárd forinttal nőhet az állami költségvetés bevétele 2021-től.
