Tulajdonképpen régóta várt lépésre szánta el magát az EKB. Az elemzők hajlanak is a véleményre, hogy túlontúl sokáig ellenállt a kamatcsökkentés amerikai és brit divatjának. Mint ismeretes, a brit központi bank, a Bank of England ebben az évben 6 százalékról indulva augusztus 2-án már negyedszer mérsékelte az irányadó kéthetes repókamatát, negyed százalékponttal 5,0 százalékra. A rekorder az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, amely augusztus 21-én az idén már hetedszer - 3,75 százalékról 3,50 százalékra - csökkentette irányadó napi kamatát.

A frankfurti pénzintézet belátta, hogy a tavasszal még gyorsan növekvő infláció valóban átmeneti tényezők következménye volt és enyhülésre lehet számítani, s azt is elismerte, hogy a gazdasági növekedés gyengül az euróövezetben. Végül is a jelek szerint ez döntötte el a kérdést. A gazdasági lassulás és az infláció csökkenése együtt nem hagyott érvet a banktanácsnak a további halogatásra. Az eurózóna idei növekedési rátája várhatóan kisebb lesz a néhány hónappal ezelőtt vártnál – nyilatkozta Wim Duisenberg, az EKB elnöke. Szerinte alulbecsülték az amerikai gazdaság lassulásának mélységét és elhúzódását, a hatását azonban nem. Elzárkózott ugyanakkor annak megjóslásától, hogy a következő kamatvágásra mikor kerülhet sor. Újólag sürgette az előrelépést a strukturális reformok terén, mert mint mondta, ez segítene az eurózóna növekedésének felélénkítésében.

Az EKB csupán az elmúlt napok lehangoló mutatóira-előrejelzéseire reagált – idézte a Financial Times, a HSBC egyik közgazdászának, Robert Prior-Wandesforde-nak a véleményét, s feltehetően szerepet játszott a döntésben a recessziótól való félelem is. A szakértők szerint a mostani kamatvágás szerény mértékű és csak nyolc-kilenc hónap múlva fejti ki maximális hatását. Vagyis változatlanul nyitva maradt a kérdés, hogy rákényszerül-e hasonló lépés(ek)re az EKB még az idén.

Kocsi Margit