A bankrendszer tőkeellátottsága megfelelő. A szolvencia stresszteszt eredményei alapján markáns stressz esetén is csupán elhanyagolható mértékű tőkehiány jelentkezne szektorszinten, így a bankrendszer likviditási- és tőkehelyzete továbbra sem jelenti a hitelezés gátját.

A jövedelmezőség az extraprofitadó és az egyéb kormányzati intézkedések hatása ellenére is kiugró, melyhez érdemben hozzájárult a jegybankkal szembeni kamateredmény. Ez a kiugró jövedelmezőségi szint azonban nem tartható fenn középtávon, így ismét a hatékonyság növekedése és a hitelezés mélyülése lehet a jövedelmezőség fő forrása. A bankok tőkemegfelelésének és hitelezési kapacitásainak jövőbeni alakulása szempontjából fontos, hogy az intézmények osztalékfizetési politikája konzervatív maradjon, és az idei év profitja jelentős részben a banki tartalékok bővítését szolgálja. A nemteljesítő hitelek aránya a vállalati szegmensben érdemben nem változott, a háztartási hitelek esetében egy, a moratórium lezárását követő technikai hatás miatt mérséklődött 2023 első félévében. Előretekintve a hitelportfólió több olyan szegmense is azonosítható, ahol növekedhetnek a hitelkockázatok. Ilyenek például a kamatstopban lévő kkv- és jelzáloghitelek, a kereskedelmiingatlanokat finanszírozó projekthitelek, valamint az államilag támogatott hitelek, amennyiben nem teljesülnek a kapcsolódó gyermekvállalási feltételek.

Összhangban a nemzetközi folyamatokkal mind a vállalati, mind a háztartási hitelállomány éves növekedési üteme mérséklődött. Az éves hiteldinamika előrejelzésünk szerint idén érheti el a mélypontját mindkét szegmensben. A lakáshitelek új szerződéskötéseinek visszaesésében a piaci hitelek csökkenése mellett a támogatott hitelek mérséklődése is szerepet játszott. Utóbbi arra utal, hogy a hitelpiaci keresletre érdemben hat a gazdasági bizonytalanság, a reálbérek csökkenése és a fogyasztói bizalom romlása is, az infláció letörését szolgáló szigorú monetáris kondíciók mellett. (MNB)