A szakmai szervezetek szerint az adócsökkentés mértékének - a bérterhekre vetítve - el kell érnie a 40-50%-os mértéket ahhoz, hogy az érdemi változást eredményezzen az úgynevezett innovatív vállalatok versenyképességében. A szervezetek által érintett szektorok fejlődése a magas hozzáadott-értékű iparágakon keresztül már középtávon hozzájárulhatna a magyar export növekedéséhez, valamint a foglalkozásbővítés és a fiatal, magasan képzett munkaerő Magyarországon tartásának legjelentősebb eszköze lehetne.
A kutatás-fejlesztést és innovációt végző vállalkozásokra minden országban a növekedés, a tartós jövedelem-, és életszínvonal emelkedés legfőbb 'motorjaként' tekintenek. Sőt ezek a tevékenységek képesek megtartani és növelni az egyéb termelésorientált szektorok kibocsátását is (gépgyártás, szórakoztató elektronika).(Némi magyar és uniós forrásra azért pályázathatnak kis cégek.)
Ezen a területen Magyarország jelentős versenyhátrányban van a környező országokhoz és a fejlett gazdaságokhoz képest, mivel adórendszere és a belső piac hiánya nehézzé teszi a nemzetközi szinten versenyképes vállalkozások létrejöttét. Mivel ezek a célok túlmutatnak az adott ágazatok saját érdekein, a szektorok érdekképviseletei közös közleményben sürgetik az adórendszer átalakítását.
A versenyhátrányt a jelentős hazai bérterhek - a nettó bérek 2,5-2,8 szorosa - valamint a tevékenységből fakadó költségek és a bérszerkezet okozza, hiszen ezen a területen szinte kizárólag magasan képzett, magas bérkategóriájú alkalmazottak dolgoznak. A hazai vállalkozások többsége még fiatal, így kevéssé teherbíró, de a belső piac csekély mérete sem segíti elő a innovatív cégek gazdaságos működését.
A szervezetek szintén a kormány figyelmébe ajánlják, hogy ezen ágazatok és vállalkozásaik szinte minden fejlett gazdaságban - legyen szó európai vagy távol-keleti országról - jelentős adókedvezményekben részesülnek.
Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke hangsúlyozta, hogy az adócsökkentésnek várhatóan számos pozitív következménye lenne. Ezek közül kiemelendő, hogy a következő öt év alatt a K+F tevékenységet folytató, a gazdaság egyik motorját jelentő, innovatív vállalkozások száma akár 60%-kal, míg az innovatív cégeknél dolgozó, magasan képzett munkavállalók száma ugyanilyen időtávon belül akár a duplájára nőhetne Magyarországon. (AZ innovációról és a versenyről szóló interjúnkat Kováccsal Némi magyar és uniós forrásra azért itt olvashatja...)
A közlemény kiadói érzékelik a kormány részéről az adórendszer megváltoztatásának lehetőségét, és szakértelmükkel, erőforrásaikkal - felkérés esetén - szívesen hozzájárulnak a konstrukció kidolgozásához.
