A kormány nemrégiben fogadta el a kis- és középvállalkozások fejlesztési koncepcióját, amely alapján a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban (GKM) készül a kormány elé kerülő stratégia. Szűcs György elmondta: az IPOSZ szorgalmazza, hogy a stratégiába kerüljön be a Európai Unió előírásainak megfelelő állami támogatás lehetősége, a de minimis-támogatás, és a dokumentumban  markánsabban jelenjenek meg az Európai Unió strukturális alapjainak felhasználására vonatkozó elképzelések.    

Szűcs György szerint az unió strukturális alapjainak felhasználására vonatkozó szabályok szerepeltetése a kisvállalkozás-fejlesztési stratégiában azért lenne fontos, mert az Új Magyarország Fejlesztési Terv most megjelent pályázati kiírásai nincsenek összhangban a kkv-stratégiai elképzelésekkel.  Példaként említette az IPOSZ elnöke, hogy az új pályázatokban a mikro- és kisvállalkozó részére előírják a legalább egy alkalmazott meglétét, illetve három éven keresztül konkrét növekedést kell bevállalni, ami - az elnök szerint -,  a gazdaság jelenlegi állapotától teljesen életidegen.
Szűcs György úgy ítélte meg, a stratégia fontos eleme lenne, hogy meghatározza a fejlesztendő területeket, köztük  a tőkehiány pótlásának szükségességét, az adminisztráció egyszerűsítését, az ehhez kapcsolódó költséget csökkentését, a feketegazdaság kifehérítését, a pályázatoknál az előfinanszírozás lehetőségét.

Az IPOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban a beindult pozitív folyamatok eredményeképpen a hazai kis- és középvállalkozói szektor hasonlóvá vált a kevésbé fejlett korábbi és az újonnan csatlakozott EU-tagállamok kisvállalkozói szektoraihoz. Magyarországon a kkv-k kiemelkedően fontos szerepet játszanak a foglalkoztatásban, a kisvállalkozások foglalkoztatási szerkezete regionálisan sokkal kiegyenlítettebb, mint a nagyvállalatoké. A mikro- és kisvállalkozói kör hitelezése dinamikus fejlődést mutat, a kkv-k részesedése a vállalati szektor hazai bankok által nyújtott hiteleiből folyamatos növekedés mellett 2005. végére 52,7 százalékra nőtt. Ezzel bizonyította a mikro-, és kisvállalkozói szektor, hogy képes csatlakozni a felzárkóztatási programokhoz - mutatott rá Szűcs György.