Az ilyen nyilvános vitákban "Németország nem vesz részt", mert az esetleges nézeteltérésekről szóló "spekulációk" kizárólag Vlagyimir Putyinnak "és propagandájának" használnak - fejtette ki a kancellár.

A brüsszeli EU-csúcs egy további témájával, a nemzetközi migrációval kapcsolatban kiemelte, hogy az utóbbi 12 hónapban tapasztalt "ütem és pragmatizmus" megőrzésével a jelenlegi - 2024 tavaszáig tartó - EU-s törvényhozási ciklusban el lehet fogadni a menekültügyi rendszer reformját.

A sikeres reform és a tervezett új rendszer első számú eleme, "alfája és ómegája" az érkezők pontos nyilvántartása, hiszen

"tudnunk kell, hogy ki jön Európába, és miért".

A második számú elem a közösség külső határának "hatékony ellenőrzése" a külső határon fekvő tagállamok, a szomszédos országok és az EU-s határigazgatási szervezet, a Frontex közreműködésével - mondta Olaf Scholz.

Szavai szerint a reform harmadik alkotóeleme az "önkéntes szolidaritás". Ez azt jelenti, hogy a külső határon fekvő tagállamoknak a határ ellenőrzésre és a menedékkérők regisztrációjára vonatkozó felelősségét "összekapcsolják" a többi tagállam menedékkérők önkéntes befogadását jelentő szolidaritásával.

A németországi helyzetről a többi között elmondta, hogy a védelemre nem jogosult menedékkérőknek vissza kell térniük hazájukba, ugyanakkor szükség van szakképzett munkavállalók bevándorlására az EU-n kívülről is. Ezért "migrációs partnerségi" megállapodásokat kell kötni az érintett országokkal arról, hogy Németország az elutasított menedékkérők visszafogadásáért cserébe legális lehetőséget biztosít a munkavállalási célú bevándorlásra.