Az Egyesült Államok három helyet csúszott vissza a 30. pozícióba, pontszáma 1,8 százalékkal csökkent, ami tovább növelte a lemaradását Kanadával szemben. A jogállamiság azt jelenti, hogy a kormányok, az intézmények és az egyének egyaránt felelősséggel tartoznak a tisztességesen és következetesen alkalmazott törvények esetében.
A World Justice Project 2026-os Jogállamisági Indexe (Rule of Law Index) 143 országban méri ezt a mutatót nyolc szempont alapján, beleértve a kormányzati hatalom korlátait, a korrupciót, az alapvető jogokat, a biztonságot, a szabályozások érvényesítését, valamint a polgári és büntető igazságszolgáltatást.
Észak-Európa dominál a rangsor élén: az első három helyet Dánia (0,90), Norvégia (0,89) és Finnország (0,87) foglalja el. A skála másik végén Venezuela (0,26), Afganisztán és Haiti állnak az utolsó három helyen. Magyarország a 78. helyet szerezte meg a 143 államot tartalmazó listán, vagyis az elemzés szerint a jogállamiság tekintetében az országok gyengén teljesítő felébe került.
Miért hanyatlik világszerte a jogállamiság?
A World Justice Project szerint a végrehajtó hatalommal szembeni ellenőrző mechanizmusok gyengülése, a bíróságok működésébe való politikai beavatkozás, valamint a polgári szabadságjogok szűkülése mind hozzájárulnak a tartós hanyatláshoz.
A véleménynyilvánítás szabadsága az országok 64 százalékában romlott, míg a gyülekezési szabadság 67 százalékukban csökkent. Ezek a folyamatok a sajtószabadságot is veszélyeztetik, korlátozva a polgárok és az újságírók azon lehetőségét, hogy ellenőrzésük alatt tartsák a kormányokat.