Járai attól fél...

Amíg Magyarország gazdasága nem lesz versenyképes, nem érdemes bevezetni az eurót - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden Budapesten, azon az emlékkonferencián, amelyet a jegybank a forint bevezetésének 60. évfordulója alkalmából rendezett.

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?
Early bírd jegyek most ajándék 100 Leggazdagabb magazinnal!

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Járai Zsigmond aláhúzta, hogy az elmúlt évek "gazdasági rombolását" be kell fejezni, de erre a Gyurcsány-kormány legutóbbi intézkedései, a parlament által is elfogadott megszorítások nem alkalmasak. Úgy vélte, az intézkedések nem abba az irányba vezetik a gazdaságot, hogy javuljon a versenyképesség. A jegybankelnök szt mondta, hogy "én attól félek, ha nem vigyázunk, még a 2013-as euróbevezetés sem válik valóra". Kiemelte, hogy az elfogadott megszorító intézkedések hatására növekednek az adóbevételek, az országban erősödik az állami centralizáció, ez rossz irány abban a tekintetben, hogy az ország, a magyar gazdaság versenyképességét növelni kellene a jövőben. A jegybank elnöke aláhúzta: világos strukturális reformok kellenek, mert eddig az egymást követő úgynevezett reformintézkedések szinte tökéletesen ellentmondtak egymásnak.  

Kommunisták rémuralma

Járai Zsigmond felidézte, hogy a forint 60 évvel ezelőtti, 1946. augusztus 1-jei bevezetése sikeres volt, mert lehetővé tette a gazdasági stabilizációt, azonban egyúttal előrevetítette a "kommunisták gazdasági rémuralmát". Beszédében utalt arra, hogy a forint 60 évvel ezelőtti bevezetését is többféleképpen ítélték meg már annak idején, az új nemzeti valuta bevezetésének időszakában. Számos közgazdász és a hivatalos politika is óriási sikernek tartotta a hiperinfláció felszámolásaként megjelenő forintot, a stabilizáció jelképeként emlegették az új nemzeti valutát, mások viszont már akkor rámutattak: a forint "rákosista pénz" és egyben a gazdasági diktatúra jelképe.

Járai szerint a forint és a hozzá fűződő pénzügyi stabilizáció nem válhatott volna valósággá, ha az akkori Magyar Nemzeti Bank munkatársainak tevőleges közreműködésével nem került volna haza az ország aranykészlete. A forint stabil pénzzé válását ez az aranykészlet tette lehetővé. Az MNB elnöke emlékeztetett, hogy a sikert azonban beárnyékolta az, hogy már akkor elkezdődtek a Magyar Nemzeti Bank elleni támadások a jegybank korabeli munkatársai ellen, többször azzal vádolva az akkori jegybankot, hogy maga gerjesztette a hiperinflációt az országban. 

Járai Zsigmond egyúttal bejelentette: az emlékkonferenciának helyet adó új konferenciatermet Antall József egykori miniszterelnökről nevezték el, a rendszerváltás utáni első szabadon választott kormányfőről, akinek hivatali ténykedése idején valóságos gazdasági reformtok történtek az országban, egyebek mellett ekkor fogadták el a jegybank függetlenségét biztosító új törvényt is. Később ezt a törvényt többször módosították, a 2001-ben elfogadott új jogszabály teljes függetlenséget biztosított az MNB-nek.

Utolsóak vagyunk

Bod Péter Ákos egyetemi tanár, korábbi MNB-elnök aláhúzta: sajnálatos, hogy az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok teljesítésében Magyarország a 10 újonnan csatlakozott uniós tagállam közül a rangsorban az utolsó, nevezetesen egyetlen feltételt sem teljesít. "Az előfeltételek megvalósítása korántsem lehetetlen, gondoljunk csak a szlovén példára, hisz déli szomszédunk olyan jól áll a kritériumok elérésében, hogy már jövő év január elsejétől nemzeti valutáját felcseréli az euróval" - mondta a volt MNB-elnök.  

A jövőt illetően a volt jegybank-elnök számos kérdést tett föl: ha minél inkább kitolódik az euró bevezetése, kérdés az, meddig maradhat fenn az ERM-II-t már jelképző mostani árfolyam-mechanizmus, vagyis az, hogy a forint egy középárfolyamhoz képest plusz mínusz 15 százalékos ingadozási sávban mozog.  Bod Péter Ákos szerint az is kérdés, hogy ehelyett bevezessük-e a forint lebegtetését, amelyet a közelmúltban is többször javasolt számunkra a Nemzetközi Valutaalap, vagy maradjon ugyan a plusz mínusz 15 százalékot magában foglaló ingadozási sáv, de a középárfolyamot esetleg máshol határozzuk meg, mint ahol most áll.

Bod Péter Ákos szerint a forint elmúlt hat évtizede alapján több nyugtalanító tényező is van, egyrészt az, hogy a magyar társadalom hozzászokott a hol nagyobb, hol kisebb inflációhoz és mindig a múlt "emlékképei" alapján ítéli meg  a jövőt, másrészt az, hogy a társadalom valószínűleg nem lesz hajlandó áttekinteni, átérezni azt, melyek a forint történetének valódi tapasztalatai.

Véleményvezér

Putyin egy NATO tagállam megtámadását fontolgatja

Putyin egy NATO tagállam megtámadását fontolgatja 

Az amerikai hírszerzés feje fontos ügyben ment személyesen Moszkvába.
Kesztyűt dobott Orbán Viktornak Magyar Péter – frissült

Kesztyűt dobott Orbán Viktornak Magyar Péter – frissült 

Magyar Péter Paksra hívta a parlamenti pártok elnökeit.
Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek

Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek 

Tragikus véget ért egy ukrajnai hős sorsa.
Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan

Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan 

Törökország döntő fontosságú fegyvereket ad el Ukrajnának.
Átlagosan 7 millió forintot buktak a nyugdíjasok az Orbán-kormány idején

Átlagosan 7 millió forintot buktak a nyugdíjasok az Orbán-kormány idején 

Csak a propaganda szintjén jártak jobban a nyugdíjasok az elmúlt 15 évben.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo