A befejezett építkezések számának csökkenése hasonló mértékű, mint 2009 és 2010 első féléve között volt. A kiadott új építési engedélyek számának visszaesése viszont most valamivel kisebb, mint egy évvel korábban, 2010 első hat hónapjában 41 százalékos, 2011 első negyedévében 51 százalékos volt a visszaesés szemben a mostani 36 százalékkal. A vizsgált időszakban a használatba vett lakások számát 5 százalékkal meghaladta a kiadott új lakásépítési engedélyek száma.
A visszaesés a vidéki nagyvárosokban a legerősebb
A lakásépítéseknek és az építési engedélyeknek több mint fele a közép-magyarországi régióban koncentrálódik. A félév folyamán használatba vett lakások száma a megyei jogú városokban esett vissza a legnagyobb mértékben, 41 százalékkal.
A fővárosban 36 százalékos, a többi városban 37 százalékos csökkenés következett be, a községekben ennél kisebb arányban, 25 százalékkal esett vissza a lakásépítés. Az új lakásépítési engedélyek esetében a korábbi időszaknál jóval erősebb, 66 százalékos volt a visszaesés Budapesten.
A megyei jogú városokban 15, a többi városban 23 százalékos a kiadott engedélyek számának csökkenése. A községekben viszont úgy tűnik, hogy az építési kedv számottevően már nem fogyott tovább, mindössze 2 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában.
Az építtetői kör összetétele a korábbiakhoz képest megváltozott, a vállalkozások szerepvállalása mérséklődött, az új lakások 40 százalékát építették, egy évvel korábban még közel felét. Ezzel egyidejűleg a természetes személyek részaránya megnőtt, a lakások 58 százalékát a lakosság építtette az előző év azonos időszakának 51 százalékával szemben.
Önkormányzatok szinte semmit sem építenek
Az önkormányzatok építtetői tevékenysége továbbra is jelentéktelen, 1 százalékot tesz ki.
Csökkent az értékesítésre épített lakások aránya, 51-ről 43 százalékra, a saját használatra épített lakásoké ebből következően nőtt.
Jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások 54 százalékának, az egyéni vállalkozások a lakások 31 százalékát építették, 10 százalékuk pedig lakossági kivitelezésben készült el.
A beruházói kör módosulásának megfelelően, az új lakóépületben létesült lakásokat tekintve, 48-ról 55 százalékra nőtt a családi házban, 36-ról 39 százalékra a többszintes, többlakásos épületben épített lakások aránya.
Beköltözők: egyre több a nagy lakás
Az adott időszakban használatba vett lakások átlagos alapterülete 100 négyzetméter volt, 7 négyzetméterrel nagyobb, mint 2010 I. félévében. A 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások aránya 33 százalékról 41 százalékra emelkedett.
2011 I. félévében 991 lakás szűnt meg, 5 százalékkal több, mint az előző időszakban. A megszűnés leggyakoribb oka a lakások avulása volt.
A vizsgált időszakban 199 üdülőegységet építettek, és 167 üdülőépületben 171 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt.
A használatba vett üdülőegységek száma 48 százalékkal, az engedélyezetteké 47 százalékkal esett vissza 2010 első félévéhez képest. Az új üdülők átlagos alapterülete - a tavalyihoz hasonlóan - 76 négyzetméter. A kiadott új építési engedélyek alapján 3.295 lakóépület és 2.169 nem lakóépület építését tervezik. Ez a lakóépületek esetében 10 százalékos, a nem lakóépületeknél 13 százalékos visszaesést jelent. A nem lakóépületek közül a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyek száma 21, a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 26 százalékkal csökkent, az ipari épületekre kiadott engedélyeké azonban 10 százalékkal nőtt.
