A hazai vállalati szektor a 2025-ös évnek kicsivel optimistábban vág neki: tavalyhoz képest 5 százalékkal többen – összesen a felmérésben részt vevők fele – számítanak növekedésre, emellett 9 százalékra csökkent azok száma, akik a bevételük csökkenésére számítanak. A növekedést prognosztizálók kétharmada 4-10 százalékos növekedést vízionál. Kimondottan pozitívan a válaszadók 21 százaléka tekint 2025-re, ők nettó árbevételük ennél is nagyobb növekedésével számolnak. A románoknál 43 százalék, a cseheknél pedig csak 29 százalék vár növekedést, azaz végre optimistábbak vagyunk régiós versenytársainknál.

Érdekes, hogy bár a növekedés átlagos mértéke az infláció csökkenésével szerényebb, viszont míg tavaly nagyon szélsőségesek voltak a várakozások: vagy nagy növekedést, vagy nagy csökkenést vártak, most sokkal kiegyensúlyozottabb a kép. Kivételt ez alól az egész kontinensen küszködő autóipar képez, igaz az idén elinduló zöldmezős beruházások némileg árnyalják a képet.

Az ágazatokat tekintve az FMCG és a HORECA szektor a legbizakodóbb – tavalyhoz képest is optimistább –, de a kiskereskedelemben és a logisztikában tevékenykedő cégek többsége is árbevétele növekedésére számít. Ez nem véletlen: az alapvető fogyasztási cikkek folyamatos áremelkedése bővülésre ad okot az élelmiszeriparban, amelyet a kereskedelem és az áruk szállítmányozása is követ, igaz az utóbbi esetében a benzinárak emelkedése jócskán „beleharap” a profitba.

Hosszú évek óta most először az építőiparban is végre többségben vannak a növekedést várók, az ő optimizmusuk pedig a tágabb gazdasági klíma változásának is indikátora lehet. Bár tavalyhoz képest kevésbé borúlátók, mégis a legkevésbé magabiztosak a növekedés kérdésében az üzleti szolgáltató szektorban (BSS) dolgozók.

„Fontos azonban figyelembe venni, hogy ők nagyrészt exportálnak, azaz euróban, dollárban kapják fizetségüket, ami bár nem nő, de a forint gyengélkedése miatt mégis jól fognak járni” – értékelte a helyzetet Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezetője.

A szakember tapasztalatai szerint az üzleti szolgáltatóközpontok a magasabb hozzáadott értékű munkák felé tolódnak – hiszen az egyszerű, angol nyelvet igénylő állások India felé mozognak –, ennek köszönhetően ők most is az egyik legaktívabban toborzó szektor itthon.

Bizakodásra adhat okot a cégeknek az, hogy az üzleti kihívásokat tekintve az alacsonyabb inflációnak köszönhetően csökken a bérnyomás: a tavalyi felméréshez képest 8 százalékkal kevesebben jelölték meg kihívásként a megnövekedett bérköltségeket – bár továbbra is nagy jelentőséggel bír, a válaszadók 70 százaléka említette. A legfőbb üzleti kihívások között szerepel a működés megnövekedett költsége (46 százalék), valamint az egyre hangsúlyosabbá váló hatékonyság is – utóbbi idén 18 százalékkal nőtt 43 százalékra.

Stabilizálódó létszámbővítés, több elbocsátás

Az utóbbi években egyre csökkent a létszámbővítést tervező cégek aránya. A 2022-ről 2023-ra történő drasztikus csökkenés után (2022-ben 89 százalék tervezett bővíteni, 2023-ban 34 százalék) stagnálni látszik azoknak a száma, akik létszámbővítést terveznek. Tavaly és idén is a válaszadók 30 százaléka nyilatkozott az év első felére vonatkozó létszámbővítési tervről. Az előző évhez képest kicsit csökkent a „silent rightsizing” eszközét alkalmazók, azaz azok száma, akik a távozókat nem pótolják (idén a cégek 13 százaléka), ugyanakkor majd azonos mértékben növekedett azok száma, akik elbocsátást terveznek (idén a cégek 10 százaléka).

Az iparágakat tekintve az IT és telekommunikációs vállalatoknál, valamint az üzleti szolgáltatói cégeknél a legerősebb a létszámbővítési szándék: ezekben a szektorokban a válaszadó cégek közel fele vagy több mint fele tervez munkaerőfelvételt 2025-ben.  A kiskereskedelemben tevékenykedő vállalatok is toboroznának, 2024-es képest jóval bizakodóbbak, 9 százalék helyett már 38 százalék tervez munkaerőbővítéssel.

A munkaköröket tekintve 2025-ben a legkeresettebbek a gyártásban dolgozók, a mérnökök, a sales-esek és az IT-szakemberek lesznek. Az új autóipari cégek, a gyógyszergyártás és a többi ipari gyártó miatt sokkal nagyobb a kereslet a gyártói környezetben dolgozókra (+15 százalék), legyen az betanított munkás, szakképzett munkaerő vagy mérnök: a válaszadók kétötöde szeretne erre a területre munkatársat felvenni. Ahogy idén is, az IT/tech állások általában a legkeresettebb munkakörök között szoktak lenni, ám most jelentősen csökkent az ezen munkakörökre való felvételi szándék tavalyhoz képest (-11 százalék). Ennek oka a nemzetközi konjunktúrában, az állami beruházások csökkenésében és a versenykörnyezet változásában egyaránt keresendő.

Irreális bérigény és tapasztalathiány

A toborzási folyamat során most is, ahogy évek óta az irreális fizetési elvárások jelentik messze a leggyakoribb problémát, de idén 5 százalékkal kevesebben, a válaszadók 83 százaléka számolt be erről a kihívásról. Egyre nagyobb problémát jelent a jelöltek limitált munkatapasztalata vagy teljes hiánya – az előző felméréséhez képest 14 százalékkal többen, a döntéshozók 69 százaléka jelölte meg ezt akadályként. Ezeken felül a nem megfelelő nyelvtudás, valamint a cég által kínált home office lehetőség túl alacsony szintje vagy teljes kizárása szintén jelentősen nehezíti a megfelelő munkavállalók megtalálását.

A HR kihívások megoldását a szakemberek többsége már nem csak a fizetések emelésében látja, hanem az oktatásban és a tréning programokban is, amelyek akár kulcstényezők is lehetnek a produktivitás növelésében is. Ezeket tavalyhoz képest 10 százalékkal többen, a válaszadók 75 százaléka látja megoldásnak, a fizetésemelést 9 százalékkal kevesebben, 68 százalékan jelölték meg.

Tervezett béremelés és dolgozói elvárások

2024-ben a felmérésben részt vevők 30 százaléka tervezett 11-15 százalékos béremelést, de végül 5 százalékkal többen, 35 százalékuk emelte ennyivel a fizetéseket; a cégek 4 százaléka 16-20 százalékos emelést is megengedhetett; míg a cégek mintegy fele 6-10 százalékos emelést valósított meg. 

2025-ben a válaszadók 96 százaléka tervezi megemelni munkavállalóinak fizetését, azonban a csökkentő infláció mellett a munkaadók által tervezett béremelések dinaminkája jelentősen lassul. 15 százaléknál nagyobb fizetésemeléssel senki sem tervez: a cégek 61 százalékánál 6-10 százalékos fizetésemelés van kilátásban, több mint negyedük 1-5 százalékos emeléssel tervez és idén már csupán 8 százalék kíván eszközölni 11-15 százalékos emelést a tehetségek bevonzása és megtartása érdekében (többek között a FMCG szektor válaszadóinak 21 százaléka, az ipari gyártásban tevékenykedők 13 százaléka vagy az ingatlan/építőipari vállalatok 12 százaléka).

A Randstad Hungary social media felméréséből azonban kiderült, hogy ezek a mértékű béremelési tervek elmaradnak a munkavállalók várakozásaihoz képest, ők nagyobb léptékű fizetésemelést tartanak reálisnak a jelenlegi piaci helyzetben, az elvárásaik pedig egyre nőnek. A munkavállalók majdnem fele (45 százalék, tavalyhoz képest +20 százalék) több mint 20 százalékos emelést szeretne, de a megkérdezett cégek egyike sem tervez ezzel.

Mitől vonzó a munkahely?

A Randstad HR Trends kutatásában részt vevő vállalatok továbbra is egyértelműen úgy gondolják, hogy a versenyképes fizetés és a munkavállalói juttatások (92 százalék) tesznek egy munkahelyet vonzóvá. Emellett a munka-magánélet egyensúlyának biztosítása (77 százalék) és a rugalmas munkavégzés lehetősége (74 százalék) a vonzó munkahely három legfontosabb jellemzője.

A cégek által felkínált juttatások között a legnépszerűbb a mobiltelefon, a bónuszok, az utazási költségtérítés, a parkolók és a céges autók. A legszembetűnőbb az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest, hogy sokan a béren kívüli juttatások növelését és az egészségbiztosítás bevezetését tervezik. A nem pénzügyi juttatások között a tréningek állnak legelöl, továbbá sokan szeretnék ezzel párhuzamosan a coaching és mentorprogramok bővítését vagy indítását is.

Összhangban áll-e ez a munkavállalók igényeivel? A felmérés szerint az esetek döntő többségében (87 százalék) a munkavállaló azért mond fel, mert máshol jobb ajánlattal (jobb fizetés, jobb körülmények) várják. Emellett a karrierfejlődési lehetőség is befolyásoló tényező, a válaszadók 50 százaléka számolt be erről, mint a felmondás okáról, azonban az összes többi indok sokkal kisebb arányban jellemző.

Vissza az irodába

Már 2024-ben is jelentősen csökkent a cégek által kínált home office napok száma, 2025-ben pedig ez a tendencia folytatódik. Bár a cégek 87 százaléka nem tervez változást, a 10 százalékuk a home office csökkentését tervezi. Tavalyhoz képest is tovább, 17 százalékra nőtt azoknak a cégeknek az aránya, amelyek kizárják az otthoni munkavégzés lehetőségét. A legtöbben, a kutatásban részt vevők harmada 2 nap home office-t kínál, 4 napot szinte alig ajánlanak, 5 napot pedig már senki sem. Teljesen rugalmas a munkahelyek 12 százaléka.

Ennek hátterében több minden állhat: a dolgozók irodába való visszarendelése lehet a lojalitás tesztelésének vagy a dolgozói létszám racionalizálásának eszköze is, de egyaránt cél lehet az üres irodák megtöltése és az irodabérlés költségének megtérülése vagy a hatékonyság növelése is.

Növekvő bizalom az AI felé

A tavalyi évhez képest nőtt az AI használatát támogatók aránya: a válaszadó cégek közül 28 százalék (+9 százalék) támogatja az AI használatát, valamint 31 százalékra nőtt (+3 százalék) azok száma is, akik nyitottak a használatára bizonyos területeken. Míg 2024-ben a válaszadók 46 százaléknak nem voltak világos elképzelései az AI használata kapcsán, mára számuk 10 százalékkal csökkent, ahogy azok száma is csökkent 5 százalékra, akik nem látják annak jövőbeni használatát.

A válaszadók még inkább az adminisztrációs feladatokban látják legjobban az AI használhatóságát, de sokan a marketing és reklám, a személyzeti és HR menedzsment, valamint menedzsment területén is fogják alkalmazni. 38 százalék szerint az AI csökkenti fogja az állások számát (tavaly még pesszimistábbak voltak, 45 százalék mondta ezt), de a vállalati vezetők 60 százalékuk úgy látja most, hogy az AI nem fogja befolyásolni a munkahelyek számát.