Kép:EU

Az innovációs szakadék regionális szinten még jelentősebb: az uniós régiók csaknem ötöde esetében romlott az innovációs teljesítmény. Ezek az Innovatív Unió 2014. évi kutatási és innovációs eredménytáblájának és a 2014. évi regionális innovációs eredménytáblának a legfontosabb megállapításai. Az Európai Unión belüli rangsor összességében viszonylag állandó: Svédország áll az élen, majd Dánia, Németország és Finnország következik. E négy országban valósul meg a legtöbb befektetés a kutatásba és az innovációba. Az előző évekhez képest Portugália, Észtország és Lettország fejlődött a legtöbbet. Az általános előrelépést az segítette elő, hogy az EU-beli kutatási rendszerek nyitottabbá és vonzóbbá váltak, illetve fokozódott a vállalati innovációs együttműködés, valamint a tudás piaci hasznosítása. (Ez utóbbi mutatók a licenciák és szabadalmak után külföldről befolyó bevételek alapján mérhetők.) A kutatásra és a fejlesztésre fordított közkiadásoknak az elmúlt években tapasztalt növekedését azonban aláássa, hogy a vállalatok kockázatitőke-befektetései és nem K+F-re irányuló innovációs kiadásai folyamatosan csökkennek.

Bár a startup ma valamiféle varázsszó, a vállalkozások 99 százaléka egyszerűen csak mikrovállalat. A startup cégek egyik fontos jellemzője lenne ugyanis az innováció, amit jól kiaknázva növekedési pályára állhatna a cég.

„Az Európa újraiparosítására irányuló törekvések sikerének záloga, hogy az innováció egész Európát áthassa. Másként nem érhetjük el arra irányuló célkitűzésünket, hogy 2020-ra az EU GDP-jének legalább 20%-át a gyártási ágazat állítsa elő. E növekedéshez elengedhetetlen az üzleti befektetések számának növekedése, az innovatív európai megoldások iránti igény erősödése, valamint az innovációs megoldások kereskedelemben való elterjedését nehezítő akadályok megszüntetése. Innovatívabb vállalatokra és növekedésbarát keretre van szükségünk ahhoz, hogy az innovációk sikeresen eljussanak a piacokra.” - mondta Antonio Tajani ipar- és vállalkozáspolitikai biztos, az Európai Bizottság alelnöke.

Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos kijelentette: „Az eredménytábla alapján megerősíthető, hogy a kutatásra és az innovációra fordított befektetés a gazdasági teljesítményt nézve bőven megtérül. Új kutatási és innovációs programunk, a Horizont 2020 – amely az elkövetkező hét évben csaknem 80 milliárd euróból gazdálkodhat – elősegíti e lendület fenntartását. A GDP 3%-ára irányuló, 2020-as célkitűzésünk csak úgy valósulhat meg, ha az EU egészében növeljük az innovációs beruházás mértékét”.

„Az Európában fogant remek ötleteket arra kell használnunk, hogy munkahelyeket teremtő és fenntartható növekedést hozó, nyereséges vállalkozásokat hozzunk létre. Az új európai költségvetés és a megújult regionális politika ritka lehetőséget kínál az innováció elősegítésére. Az európai strukturális és beruházási alapok segítségével több mint 100 milliárd euró értékű beruházás valósul meg a kutatás és innováció, a digitális növekedés, a kis- és középvállalkozások, valamint a környezetbarát energia és az energiahatékonyság területén. Az új eredménytáblák arról tanúskodnak, hogy míg egyes régiók kiváló mutatókkal büszkélkedhetnek, a tagállami teljesítmények eltérőek. Az új regionális politika ezt a problémát is orvosolni kívánja: a 274 európai régió mindegyikének intelligens szakosodási stratégiát kell kidolgoznia, amely az innovációt is magában foglalja. A globális versenyben való helytálláshoz a régióknak innovatív módon kell gazdasági erejükre építeni.” - nyilatkozta Johannes Hahn regionális ügyekért és várospolitikáért felelős biztos.

A 28 tagállam és más európai országok innovációs teljesítményének országonkénti összefoglalása itt olvasható.