A jövő évtől, bár az örökhagyó és az örökös, valamint az ajándékozó és a megajándékozott között meglévő rokonsági fok szerinti differenciálás továbbra is megmarad, a jelenlegi lineáris kulcsok helyett az örökölt és az ajándékba kapott ingatlanvagyon értékétől függően sávosan és progresszíven nő a fizetendő illeték mértéke. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb illetéket továbbra is a gyermeknek, házastársnak vagy szülőnek kell lerónia, míg az unokának, testvérnek, nagyszülőnek, valamint a náluk még lazább rokoni kapcsolatban lévőknek - a maihoz hasonlóan - az övéknél magasabb az illetéktarifája. Az ingatlanértéknél a 18 millió forint a mértékhatár: amennyiben az örökölt vagy ajándékba kapott ingatlan értéke nem haladja meg a 18 millió forintot, akkor a jelenlegihez hasonló illetékösszeggel lehet számolni, e fölött azonban egy magasabb kulcs alapján (lásd táblázatot) kell az illetéket leróni. Nincs változás abban, hogy az illetékkiszabás alapja továbbra is az ún. tiszta vagyoni érték, vagyis az ingatlan forgalmi értékét csökkentik a fennálló esetleges tartozások, díjak (pl. közjegyzői díj), valamint a vagyonértékű (pl. haszonélvezeti, használati) jog. Megmaradt az a szabály is, hogy a kiskorú örökösnek csak a nagykorúvá válásától számított két éven belül kell az ingatlan utáni illetéket lerónia késedelmi pótlék nélkül. Amennyiben azonban azt a határidő előtt befizeti, úgy az illeték összegének évi 10%, (a teljes összeg maximum 70%-át) kedvezményként nem kell befizetnie.

Táblázat

2003-tól érvényes illetékkulcsok (zárójelben a jelenlegi mérték)

CSOPORT	ILLETÉK ÁLTALÁNOS MÉRTÉKE(%-ban)	LAKÁSTULAJDON-SZERZÉS ILLETÉKÉNEK MÉRTÉKE (%-ban)
Öröklés esetén
I. Az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére+	18 millió forint összegű értékig 11 (11), az a feletti rész után 15 (11)	18 millió forint összegű értékig 2,5 (2,5), az a feletti rész után 6 (2,5)
II. Az örökhagyó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére	18 millió forint összegű értékig 15 (15), az a feletti rész után 21 (15)	18 millió forint összegű értékig 6 (4), az a feletti rész után 8 (4)
III. Minden más örökös terhére	18 millió forint összegű értékig 21 (21), az a feletti rész után 30 (21)	18 millió forint összegű értékig 8 (5), az a feletti rész után 12 (5)
Ajándékozás esetén
I Az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére+	18 millió Forint összegű értékig 11 (11), az a feletti rész után 18 (11)	18 millió forint összegű értékig 5 (5) az a feletti rész után 8 (5)
II. Az ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére	18 millió forint összegű értékig 15 (15), az a feletti rész után 21 (15)	18 millió forint összegű értékig 8 (8), az a feletti rész után 10 (8)
III. Minden más megajándékozott terhére	18 millió forint összegű értékig 21 (21), az a feletti rész után 30 (21)	18 millió forint összegű értékig 10 (10), az a feletti rész után 21 (10)

Lábjegyzet: +Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik.

Pozitívum, hogy a lakóingatlan adásvétele után fizetendő ún. visszterhes vagyonátruházási illetéket nem módosította a Pénzügyi Kormányzat, tehát továbbra is marad a régi szabályozás. Eszerint lakás vásárlása esetén az illeték nagysága 4 millió forintos értékig 2%, a 4 millió forint feletti rész után pedig 6%. Tudni kell azonban, hogy ez a fizetési mód arra az esetre vonatkozik, ha önálló egész ingatlant vásárolunk. Amennyiben csak egy fél házat, vagy egy fél öröklakást veszünk, úgy értelemszerűen a 2%-os kedvezmény csak 2 millió forintig illeti meg a vevőt, és a 2 millió forint feletti rész után kell 6%-ot fizetni. A kedvezmény mértéke tehát igazodik a megszerzett tulajdoni hányad mértékéhez.

A jövő évben is hatályban marad az illetékkedvezmény, ha valaki üres telket vásárol, és vállalja, hogy 4 éven belül lakóházzal beépíti: ebben az esetben tehát a telek vásárlása után továbbra sem kell illetéket leróni.

Nem került sor az illetékrendelet 28. §.-ának módosítására sem, mely szerint a lakásépítésre és értékesítésre jogosult vállalkozó által épített új lakás megszerzése után nem kell illetéket fizetni, ha annak vételára a 30 millió forintot nem haladja meg. Emelkednek viszont az építési illetékek, és a tulajdonjog-változás bejegyzésének díja is: így a már meglévő otthon átalakításához, valamint új lakás építéséhez kért építési engedély jövőre 10 ezer forintba kerül, és ugyancsak ennyit kell fizetni a használatbavételi engedélyért is, míg a tulajdonjog bejegyzése a mostani 2 ezerről 3 ezerre emelkedik, a telekátalakítás illetéke pedig (telkenként) 5 ezer forint lesz. A jelzálogjog bejegyzésének díja januártól annyiban nem módosul, hogy továbbra is az ingatlan értékének 5%-a alatt marad, minimális összege azonban 5 ezer forintról 10 ezerre nő.

A 35 évüket be nem töltött fiatalok illetékkedvezménye szintén megmarad. Változás e téren csupán annyi lesz, hogy amíg jelenleg a vásárlás bejelentésével együtt kell jelezni az illetékkedvezményre való jogosultságot, jövőre erre az érintetteknek az illeték kiszabásának jogerőre emelkedéséig módjuk van.

A módosított rendelkezések hatályba lépésének időpontja ugyan 2003. január 1-e, az idén megkötött és a Földhivatalba benyújtott szerződések után azonban még a régi illetéktörvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ugyancsak a régi szabályok érvényesülnek az ebben az évben elhunytak után indult hagyatéki ügyekben is, függetlenül attól, hogy az illeték kiszabására mikor kerül sor.

Az ingatlanadózásban a szigorítás és díjemelés mellett néhány egyszerűsítés is várható az elkövetkező évben. Ez utóbbiak közé tartozik például az, hogy a lakást eladónak jövőre nem kell kérelmeznie, hogy -- a kapott pénzből újabb lakás vásárlására -- rendelkezésére álló féléves (adómentes) időtartamot meghosszabbíthassa egy évre: januártól ugyanis egy év áll rendelkezésére, hogy a lakásvásárlásból eredő összeget adómentesen lakáscélra fordítsa, vagy az épített házára a használatbavételi engedélyt beszerezze.

Amennyiben a lakóingatlan értékesítéséből származó jövedelem lakáscélú felhasználását az adóbevallás határidejéig nem sikerült lebonyolítani, a jelenlegivel ellentétben nem kell az adót befizetni, és később, a lakásszerzés után visszaigényelni: a mostani 48 hónapos (kérelem esetén az APEH által legfeljebb 12 hónappal meghosszabbítható) lakásszerzési türelmi idő január 1-től 60 hónapra emelkedik.

Jövőre megszűnik néhány ingatlannal kapcsolatos szolgáltatás, így például az igazságügyi szakértői és ügyvédi díj, valamint az ingatlankezelés áfamentessége, és 2003-tól a 25%-os áfakörbe kerülnek. Januártól nem tudják majd visszaigényelni az áfát új lakóingatlan vásárlásakor a gazdasági társaságok sem, amint azt ez év végéig megtehették, kivéve, ha azt változatlan formában újra eladják. (Ezzel azt a jelenlegi gyakorlatot kívánják megszüntetni, hogy számos cég a vásárolt lakóingatlan címére ugyan bejegyeztette telephelyét, valójában azonban lakásként használják az ingatlant.)

Ugyancsak módosul a föld bérbeadása utáni adózás jelenlegi rendszere. Ez azt jelenti, hogy jövő évtől nem a bérbe adott földterület méretétől, hanem a bérbeadás időtartamától függ, hogy kell-e a bérlet után adót fizetni. Az adómentesség ezentúl csak abban az esetben jár, ha a bérbeadási idő legalább öt esztendő. A jelenleg érvényes szerződéses viszonyban lévőknek azonban lehetőségük nyílik arra, hogy – határozatlan idejű szerződések esetén jövőre, határozott idejű esetén pedig 2003-ban és 2004-ben – a most érvényes szabályok szerint adózzanak: vagyis a három hektárnál kisebb terület után nem kell az adót leróni.