Inflációs zűrzavar a csoki, tojás, sonka körül, avagy nyakunkon a húsvét

A húsvét kiemelkedő időszak a fogyasztás és azon belül elsősorban az élelmiszer-kiskereskedelem szempontjából, főleg, ami az olyan tradicionális húsvéti ételeket jelenti, mint a tojás és a sonka. Továbbá a csokoládéfogyasztás fő szezonja is húsvétra esik. Az üzletláncok tapasztalatai szerint a húsvéti időszakban a vásárlói kosárérték akár 15 százalékkal is magasabb lehet az átlagosnál.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ami a hazai árak alakulását illeti, a kakaó világpiaci árának emelkedése a hazai csokoládéknál is drágulást okozott, ahogy a tojás árának emelkedése mögött is állnak nemzetközi piaci hatások (pl. madárinfluenza miatti hiány). A húsvéti sonka tekintetében kétféle trend bontakozik ki, egyrészt a magas hústartalmú, prémium sonkák iránti kereslet növekedése, valamint az olcsóbb, saját márkás termékkör előretörése. A húsvét továbbá fontos időszak a hazai szálláshelyek számára is, 2024-ben a húsvéti ünnepek alatt több mint 270 ezer vendég közel 600 ezer éjszakára foglalt szállást Magyarországon, mely 2023-hoz képest 3 százalékkal magasabb forgalmat jelentett.

Csokoládé

A húsvét az év egyik kiemelkedő időszaka csokoládéfogyasztás szempontjából Magyarországon, még Mikulás napját is megelőzi: a Magyar Édességgyártók Szövetségének 2021-es adatai alapján nagyjából másfélszer annyi csokinyuszi fogy az üzletekben húsvét előtt, mint csokimikulás az év végén. Változtak a fogyasztói igények is az elmúlt évek során, a legtöbben a minőségi, magas kakaótartalmú csokoládékat keresik (különböző, alacsonyabb élvezeti értékkel bíró, kakaómasszából készült termékek helyett), és ha drágább, akkor inkább kevesebbet vásárolnak.

A csokoládé hazai fogyasztói ára turbulens időszakon van túl, 2022-2023 folyamán 40 százalékig nőtt az inflációja a termékkategóriának, majd lassult az árnövekedés üteme. Az utóbbi hónapokban 9-14 százalék közti inflációt láthattunk a csokoládé esetében (egy év viszonylatában). A KSH adatai szerint egy tábla tejcsokoládé 2025 februárjában 600 forint körül mozgott, míg egy évvel ezelőtt 540 forint körül. A húsvéti csokoládék kapcsán is (csokinyuszi, csokitojás) 10-15 százalék közti áremelkedés várható a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva.

A csokoládé drágulása mögött elsősorban nemzetközi folyamatok állnak, ennek jobb megértése érdekében nézzük meg a csokoládé globális előállítási láncát.

Hogyan lesz a kakaóbabból csokoládé?

A kakaóbab a kakaófákon terem és évezredek óta fogyasztják. Ma a szárított és erjesztett magvakból csokoládét készítenek, míg a bab zsírja – vagyis a kakaóvaj – is kivonható belőle, és különféle célokra felhasználható, így a bőr és a haj hidratálásától a főzőalapanyagokig széles a skála. A csokoládé mint nassolnivaló gyártása a globális termelésben az 1980-as évek óta növekszik. 2022-ben becslések szerint már közel 6 millió tonna kakaót termeltek világszerte, szemben az 1980-as 1,7 millió tonnával.

Napjainkban Nyugat-Afrikában van a világ kakaóbab termelésének központja. A Statista gyűjtése alapján jelenleg a világ kakaójának több mint 70 százalékát Afrikában termesztik. Ennek több mint felét Elefántcsontpart termelte meg (2,2, millió tonna). Ghána a második, éppen feleannyi kakaóbabbal (1,1 millió tonna), mint amennyit Elefántcsontpart termeszt. A kakaófa virágai egész évben nyílhatnak, de folyamatos terméshozam nincs, így évente maximum egy vagy két szüret lehetséges: egy október-december, egy pedig március-április hónapokban. E sérülékenység is hozzájárul a jelenlegi nemzetközi hiányokhoz és áremelkedéshez.

Az alapanyagot a világ kakaóbab termelő vidékeiről a legnagyobb eséllyel Európába szállítják, ahol a legnagyobb csokoládégyártók többsége található. Globálisan a négy legnagyobb csokoládégyártó Németország, Belgium, Olaszország és Lengyelország. Ez a négy ország a világ teljes csokoládéexportjának több mint 40 százalékát adta 2020-as adatok alapján.

Az ENSZ Comtrade adatai szerint 2022-ben Németország, Belgium és Hollandia volt a világ vezető csokoládé- és egyéb kakaóalapú élelmiszerkészítmény-exportőre, sorrendben 1009, 594 és 482 millió kilogramm csokoládéexporttal. A csokoládé késztermékek vezető importőrei 2022-ben az Egyesült Államok, Franciaország és Németország voltak. Az Egyesült Államok 746 millió kilogrammot importált 3,8 milliárd dollár értékben 2022-ben. Magyarország nemzetközi összehasonlításban a 25. legnagyobb exportőr és a 23. legnagyobb importőr volt 2020-as adatok alapján.

Érdemes látni azt is, hogy a gyártás helyszíne nem feltétlenül egyezik meg az azt előállító vállalatok székhelyével. Így a 2020-as évek elején a világ kilenc legnagyobb nettó árbevételű csokoládégyártója közül három amerikai tulajdonú, két svájci, két japán, egy olasz, egy angol és egy dél-koreai. A legnagyobb vállalat toronymagas előnnyel amerikai (Mars Wrigley), a második olasz (Ferrero Csoport), a harmadik szintén amerikai (Mondelez International).

A kakaó világpiaci ára egészen 2023 tavaszáig 2-3 dollár/kg körül ingadozott, majd közel két év alatt 3 dollár/kg szintről (2023. május) 10 dollár/kg fölé drágult (2025. január). Alapvetően ez a globális áremelkedés – az alapanyag drágulása – hajtja a hazai kakaó- és csokoládé árakat. Az alapanyagok drágulása mellett a hazai csokoládéárakat befolyásolja:

energiaárak drágulása,

szállítási költségek,

munkabér költségek emelkedése,

forint euróval és dollárral szembeni árfolyamának alakulása.

Az alapanyag-áremelkedés oka elsődlegesen a kínálati oldal problémája, a készlethiányok, ellátási nehézségek: a gyengébb nyugat-afrikai terméshozamok (a rendkívül koncentrált kínálat miatti sérülékenység), néhány vezető termelő ország politikai instabilitása, az új kakaónövényekbe történő beruházások hiánya, valamint a kiegyensúlyozatlan kereslet és kínálat. A csökkenő terméshozam mögött kedvezőtlen időjárási viszonyok, a csempészet és a hajtások betegsége szintén alacsonyabb terméshozamot eredményezett. Az időjárási jelenségek közül az El Nino okozott szárazságot a kakaóbab termő vidékeken. Az erős szezonális szél és a csapadékhiány fokozták a hiányt. Ez arra kényszerítette a kereskedőket, hogy kiélezett versenyt vívjanak az ellátásért, és ezzel felhajtották az árakat. Ezzel együtt az elmúlt négy évben tapasztalható legalacsonyabb szintre csökkent Európában és Ázsiában a kakaóőrlés 2024 utolsó negyedévében (Európában 5,4 százalékkal, Ázsiában 0,5 százalékkal csökkent a kakaóbab feldolgozása az egy évvel korábbiakhoz képest).

Emellett – ahogy a Coface kiemeli elemzésében (2024) – a globális kereslet továbbra is növekszik a kakaó iránt, különösen Európában és Észak-Amerikában, amely a világ kakaófogyasztásának közel 50 százalékát adja. A feltörekvő piacokon – Ázsiában, a Közel-Keleten és Dél-Amerikában – az emelkedő árak ellenére is nő a felhasználás. A 2023/24-es időszakban a kínálati hiány több mint 400 ezer tonnát tett ki. Ez a hiány 2025-ben tovább fokozódhat.

Tojás

A tojás tradicionális étel húsvétkor a legtöbb háztartásban Magyarországon és Európában egyaránt, önmagában főzve vagy más ételek, sütemények elkészítéséhez. Emellett a gyermekes családoknál előszeretettel festik-díszítik a tojásokat, illetve népszerűek a különféle tojáskereső játékok is az ünnep során. Továbbá a húsvéthétfői locsolkodók is hagyományosan tojást kaptak ajándékba – bár napjainkban már csokitojást, egyéb ajándékot vagy pénzt adnak cserébe a locsolásért.

A KSH adatai szerint 10 darab tojás idén februárban átlagosan 928 forintba került Magyarországon, míg egy évvel korábban 739 forintba. December óta 20 százalék feletti inflációt mért a tojás esetében a KSH az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

A magyar tojásárakat elsősorban a nemzetközi folyamatok (madárinfluenza pusztítása), a forintárfolyam alakulása, a gabona- és energiaárak változásai befolyásolják. Ezenkívül drágult minden egyéb feltétel és eszköz a csomagolóanyagoktól kezdve az állatgyógyászati termékekig, emelkedtek a munkabérek is (Braunmüller, 2025). A tojás is bekerült az árrésstop hatálya alá, így március 17-től az árrés nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét és legfeljebb 10 százalék lehet.

Nemzetközi szinten jelentős ellátási problémák léptek fel a tojást illetően, elsősorban az USA-ban. A tomboló madárinfluenza miatt jelentős a tojáshiány az amerikai piacon (tömegével kell elpusztítani a fertőzött szárnyasokat), mely az árakat is megemelte (egy darab tojás ára átszámítva elérte a 400 forintot is beszámolók szerint). Az USA a globális piacról igyekszik pótolni a hiányt – kevés sikerrel –, így a nemzetközi árak is emelkedtek az USA keresletnövekedésével párhuzamosan. A madárinfluenza nemcsak az USA-ban okoz hiányt, több országban is felütötte a fejét Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában is.

A tojás esetében fontos látni, hogy a globális kínálatnak csak a 3 százaléka kerül exportra, vagyis – jellegéből adódóan is – nehéz más országból importálni, hazai termelésre lehet támaszkodni. A tojás eltarthatósága rövid (romlandó termék), valamint törékeny is, így hosszabb távú szállítása nehezen megoldható. Az állati eredetű termékekre több országban szigorú kereskedelmi szabályok vonatkoznak. Hollandia a világ legnagyobb tojásexportőre, a teljes globális kivitel 20,5 százalékát adja. A piac második legnagyobb szereplője Lengyelország 15,6 százalékkal. Továbbá a tojástermelésnek létezik egy ciklikussága is, nyáron a melegebb időben a tojótyúkok többet raknak (nyáron túlkínálat van általában), míg hidegebb hónapokban kevesebbet.

A kilátásokat tekintve, „a tojás árának alakulása összetett és sokrétű folyamat, amelyet a szezonális termelés és fogyasztás, az időjárási körülmények, a takarmányköltségek és a nemzetközi kereslet egyaránt alakít […] várhatóan az év második felére stabilizálódhat a (globális) kínálat és az árak is, míg más tényezők, így az energia- és gabonaárak még befolyásolhatják ezt a folyamatot” (Braunmüller, 2025). Továbbá a forint erősödése is pozitívan hathat a hazai tojásárakra.

Sonka

A tojás mellett elengedhetetlen étel húsvétkor a főtt sonka. A Magyar Húsiparosok Szövetségének adatai szerint a magyar családok átlagosan 21 milliárd forintot költöttek 2023-ban húsvéti sonkára és más füstölthús-készítményekre. Ez az éves mennyiség (6800 tonna sonka és egyéb füstöl hús) 41 százalékát tette ki. Továbbá a GfK Piackutató Intézet 2023-as adatai szerint egy átlagos magyar háztartásban 2,3 kilogramm húsvéti sonka és füstölt hús fogyott.

2022-2023-ban a magas élelmiszerinfláció következtében a vásárlók közül többen fordultak a gyengébb minőségű termékek irányába. Továbbá a sonkát is elérte a zsugorfláció, vagyis ugyanazért az összegért kisebb mennyiséget lehetett vásárolni, mint korábban.

Az élelmiszerinfláció csúcsszintekről történő csillapodásával az idei húsvétkor várható a vásárlói kedv visszatérése, a minőségibb (magas hústartalmú) sonkák felé történő elmozdulás, elsősorban a hazai, termelői húsfélék irányába. Az árérzékenység a magas hústartalmú termékeknél úgy jelenik meg, hogy a kisebb kiszerelések iránti kereslet emelkedik. Kétféle trend bontakozik ki várhatóan a sonkák tekintetében idén: a már említett prémium sonkák iránti kereslet növekedése, valamint az olcsó, gyorspácolt, saját márkás termékkör fejlődése.

A hazai sonka árakat leginkább a munkaerőköltség (bérek alakulása), rezsiköltség, üzemanyagköltség és elsősorban a sertéshús ára befolyásolja, továbbá a forint euróval szembeni árfolyama is meghatározza (pl. takarmányárak). Ezekből kiindulva, várható az idei húsvétkor is a sonka drágulása tavalyhoz képest, bár annak mértéke elmaradhat a korábbi évek inflációjától. (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo