A számokon nem sikerült meglepődni, a számok takarásában lévő tartalom azonban váratlannak is nevezhető jelenségekről is szólnak. Hogy miért érdemes továbbgondolni a minap nyilvánosságra került inflációs adatokat, azt először Dr. Palócz Évától, a Kopint-Tárki vezérigazgatójától kérdeztük.

- Az idei év első felében mért 8,6%-os átlagos infláció nagyságrendje nem keltett meglepetést, konkrét mértéke azonban kissé meghaladta a szakértők többsége által vártat - fogalmazott Palócz Éva. - A fogyasztói árindex nagyságrendjét ugyanis a hatósági árak tavalyi és idei többszöri emelése, valamint a tavaly szeptemberi ÁFA-emelés áthúzódó hatása határozta meg. Az előző év azonos időszakához viszonyítva az első félévi 30%-os energiaár-index, a gyógyszerárak 17%-os, a közlekedési tarifák 10%-ot meghaladó emelkedése, valamint a kommunális szolgáltatások 10% körüli árdrágulása az előre bejelentett áremelések alapján nagyjából kiszámítható volt. Az ÁFA emelés hatását már valamivel bizonytalanabb előrejelezni, mivel annak mértékét a kereskedők közötti verseny és a keresleti hatások is befolyásolják.

- Némi meglepetést - érvelt a Kopint-Tárki vezérigazgatója - az élelmiszerek vártnál magasabb árindexe okozott. A csökkenő reálbérek alapján ugyanis azt lehetett várni, hogy az élelmiszerárak emelkedését a szűkülő kereslet erősen korlátozni fogja. Az élelmiszer kiskereskedelem volumene valóban csökkent az év első 5 hónapjában, az élelmiszerek árát azonban az idényáras termékek, a zöldség-gyümölcsfélék áremelkedése felfelé tolta. Az élelmiszerek első félévi 12%-os árindexét - az ÁFA emelés mellett - részben az időjárási viszonyok, részben az emelkedő világpiaci ártendenciák határozták meg.

- Az év hátralévő részében csökkenő árindex-szel számolhatunk, mivel júliustól kikerül a bázisból a tavalyi energia-, szeptembertől pedig az ÁFA-emelés hatása - szögezi le Palócz Éva. - A Kopint-Tárki a második félévben 6,4%-os fogyasztói árindexet vár, az éves árindex pedig elérheti a 7,5%-ot.

A számokat értékelve több tekintetben is hasonló következtetésekre jutottak a GKI Gazdaságkutató ZRt.-nél. A konjunktúrakutató cég érveit Kopik Tamás foglalta össze.

- A júniusi inflációs adat nem jelenti a csökkenő trend törését vagy
megfordulását, s a 8,6%-os tizenkét havi drágulási ütem mindössze 2 tizeddel
magasabb a piaci várakozásoknál - emlékeztet a GKI elemzője. - A várnál gyorsabb drágulás részben az energiahordozók árának emelkedésével magyarázható. A távfűtés júniusban 2%-kal drágult, az üzemanyagok ára 2,7%-kal emelkedett. A vártnál jobban drágultak a szolgáltatások. Főként az üdülési szolgáltatások ára emelkedett, egy hónap alatt 6,9%-kal, ami részben a korábban beköszöntő nyárral
magyarázható. De a belföldi üdülés is 3,1%-kal többe kerül, mint egy
hónappal ezelőtt.

- A júniusi egy tizednyi infláció-emelkedés nincs hatással az év második
felében várt gyors infláció csökkenésre - jósolja Kopik Tamás. - Augusztusig lassú mérséklődést várunk - 7,7%-ig csökkenhet a drágulás üteme -, majd szeptemberben 5%-ra esik a 2006, őszi adó- és áremelések kiesésével. Év végére 4,5-5% közé csökkenhet a fogyasztói árindex.