Már az első negyedévben eljöhet az igazság pillanata

Már az év első három hónapjában 970 milliárd forinthoz jutnak a háztartások PMÁP-kamatok és lejáratok formájában. Hatalmas összeg keresi tehát az új befektetési lehetőségeket. Ami borítékolható, hogy azok, akik 2023 első felében szabad felhasználású jelzáloghitelt vettek fel annak érdekében, hogy PMÁP-ot vásároljanak, biztosan kiszállnak majd. A hitelek kamata ugyanis jóval magasabb lesz, mint az elérhető állampapíroké, tehát megéri inkább visszafizetni a hitel. Ez azonban néhány tízmilliárd forintos állomány lehet csak. 

Az MNB tavaly szeptemberben felmérte, mihez kezdenek a befektetők az állampapírokkal, és a válaszadók 74 százaléka úgy nyilatkozott, nem tervezi lejárat előtt eladni lakossági állampapírját, emellett további 19 százalékuk is csak egy részét tervezi értékesíteni, ami mérsékelt portfólióátalakítási szándékot mutat. Emellett a válaszadók csaknem fele azt mondta, hogy újra állampapírba tervezi fektetni az állampapírok által fizetett kamatokat, Csak a 19 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nagyobb összegű kiadásaihoz fogja felhasználni azt, ami magába foglalhatja az olyan, lakásberuházással kapcsolatos döntéseket, mint a lakásvásárlás, házépítés vagy felújítás.

A befektetők állampapírban lévő megtakarításai között azonban óriási különbségek vannak. Egy részüknek csak pár százezer forintja van ilyen értékpapírban, a vagyonosabb, privátbanki befektetők viszont százmilliókat, sőt milliárdokat tarthatnak a magas kamatozású kötvényekben – hívja fel a figyelmet Herman Bernadett. Bár 2022 szeptemberétől az ÁKK értékesítési korlátot vezetett be ezekre az állampapírokra, ami eredetileg forgalmazónként és sorozatonként 250 millió forint volt, majd fokozatosan 25 millió forintra csökkent, ezeket a limiteket könnyen ki lehetett kerülni, ha több forgalmazónál is volt számlája valakinek, vagy családtagok nevére vásárolt állampapírt. A portfóliót ezután akár egy azonos számlára össze is vonhatta az értékpapírok transzferálásával.