Viszlát, saját asztal

Mivel az elmúlt években számos vállalat állt át a heti 1-2 nap irodai munkára, és a hét jelentős részében akár otthonról is dolgozhatnak a munkavállalók, a dedikált irodai munkaállomások gyakorlatilag feleslegessé váltak. Az úgynevezett shared desk, azaz megosztott munkaállomás koncepciója szerint több munkavállaló felváltva használhat egy asztalt – erre a megoldásra akkor lehet szükség, ha a szervezet kevesebb munkaállomással rendelkezik, mint ahány irodai dolgozója van.

Ez történhet úgy is, hogy a kollégák váltott heteken járnak be, és reggelente elfoglalnak egy éppen üres széket, de úgy is, hogy online rendszerben előre lefoglalják a helyüket. Valamivel nagyobb káoszt okozhat az ún. hot desk megoldás, azaz, amikor egyes asztalokat csak adott időszakra – például akár a napon belül csak pár órára, váltott műszakban, vagy csak egy adott napra – is lefoglalhatnak a munkavállalók. Ehhez már mindenképpen jól kialakított foglalási rendszerre van szükség, pláne, ha kevesebb az asztal, mint a munkavállaló. A kevesebb állomás mindenesetre nem csak helytakarékos, de fenntarthatóbb megoldás is a folyamatosan fenntartott asztaloknál.

Leáldozott az open office-nak

Az ilyen jellegű rugalmas munkavégzés rugalmasan alakítható irodatereket igényel, a sok home office-ban eltöltött idő miatt ráadásul az igényeink is változtak. Jobban vágyunk a csendes munkakörnyezetre, és nőtt a magánszféra-igényünk, ami miatt az egy légterű munkahelyek kész rémálomnak tűnhetnek a munkavállaló számára – még akkor is, ha korábban nem okozott gondot ilyen környezetben dolgozni. Éppen ezért a hatalmas, közös légterű open office-ok helyett hosszú távon inkább kisebb csapatszobákra, privát dolgozóhelyekre lesz szükség, ahová el lehet vonulni, amikor koncentráltan kell dolgozni. A kreativitásra továbbra is a közös nagy tárgyalók adhatnak megfelelő teret. Ez viszont új problémát szül: a helyiségek lefoglalásának szervezési igényét.