A Központi Statisztikai Hivatal november végén publikálta legfrissebb inflációs adatait, amelyekből kiderült: évtizedes rekordot döntött a magyarországi pénzromlás mértéke, amely november végére elérte az 22,5 százalékos átlagértéket éves összehasonlításban. Ezen belül az élelmiszerek árai 43,8, a háztartási energia árai 65,9 százalékkal emelkedtek. Az Eurostat adatai alapján novemberben már Magyarországon volt a legmagasabb az infláció az Európai Unió országai közül, ahogy az árindex-emelkedés túllépte az addig legrosszabbul álló három balti állam számait.
Az Intrum Európai Fogyasztói Fizetési Felmérése igazolja, hogy hazánkban súlyosabb gondokat okoz az infláció, mint Európa nagy részén. A vezető követeléskezelő vállalat több tízezer embert kérdezett meg Európa 24 országában, köztük Magyarországon is arról, hogy alakultak a pénzügyeik az elmúlt évben, és hogyan birkóznak meg az áremelkedések okozta nehézségekkel.
Az infláció hatását mérsékli a keresetek növekedése: a KSH októberi adatai szerint, éves összehasonlításban a bruttó átlagkereset 18,4, a nettó átlagkereset 19,1 százalékkal magasabb volt. Azonban az infláció ezt a növekedést egészen elviszi, így a lakosság fizetőképessége csökken. A magyar válaszadók jóval az európai átlag felett nyilatkoztak úgy, hogy az infláció súlyosan negatív hatással van háztartásuk pénzügyeire (65 százalék). A magyaroknál így csak a görögök szenvednek jobban az inflációtól, Görögországban 66 százalék beszélt súlyos anyagi problémákról.
