Három fő elemből álló terv körvonalazódott az euróövezet megmentésére a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank-csoport hétvégén tartott éves rendes közgyűlésén. Ebben a portfolióikban görög államadósságot tartó euróövezeti bankok feltőkésítése, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz kapacitásának közel hétszeresére, 3000 milliárd euróra történő feltöltése és Görögország „ellenőrzött csődjének" lehetővé tétele is szerepel. Merkel elutasítja a görög adósságok elengedését.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
A világgazdasági válságból való kilábalás csak az együttműködés szellemében lehetséges, mondta Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója még csütörtökön, az Egyesült Nemzetek két szakosított intézménye, az IMF és a Világbank hétvégi éves közgyűlése megnyitásakor tartott sajtótájékoztatón. Mindenesetre a közgyűlésen elfogadott - és brit sajtóorgánumok által ismertetett - terv megvalósítása csakis szoros együttműködéssel lehetséges.
Christine Lagarde
Fotó: fotopedia
IMF-történet
Az IMF és a Világbank-csoport elődjének számító Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) létrehozásáról 1944-ben, a Bretton Woodsban megtartott pénzügyi konferencián született döntés. Az itt elfogadott egyezmény alapján a nemzetközi pénzügyi szervezetek 1945. december 27-én jöttek létre, 1947. március 1-jén kezdték meg működést, és 1947 novemberében váltak az ENSZ szakosított intézményévé. Mindkét szervezetnek 187 tagállama van. A Világbank-csoport négy szervezetből áll: a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankból (IBRD) és három alintézményéből, valamint a Nemzetközi Fejlesztési Társulásból (IDA), a Nemzetközi Pénzügyi Társaságból (IFC) és a Nemzetközi Beruházásvédelmi Ügynökségből (MIGA). Az ülést két egymást követő évben Washingtonban tartják, míg minden harmadik évben egy külső helyszínen. Legutóbb, 2009-ben Isztambulban tartották a találkozót, 2012-ben pedig Tokióban lesz. Magyarország – az 1979-es olajválság, valamint a fenntarthatatlan államháztartási helyzet hatására – 1982-ben lépett be az IMF-be, majd 1983-ban az IBRD-be. Az IMF-nél letétbe helyezett magyar kvóta alapján Magyarország a szervezet legfőbb döntéshozó testületében, a kormányzótanácsban kvótájának megfelelő, 0,44 százalékos szavazati súllyal bír.
Az IMF és a Valutaalap évente kétszer tart közös találkozót, tavasszal és ősszel; utóbbi az éves rendes közgyűlésnek minősül. A megbeszélések célja a két intézmény közötti gazdasági konzultációk, valamint a tagállamokkal való széles körű egyeztetések lefolytatása.
A közgyűlés hárompontos terve
A közgyűlésen körvonalazódott terv három fő eleme - a The Sunday Timesnak nyilatkozó illetékesek szerint - egyrészt a portfolióikban görög államadósságot tartó és így egy görög törlesztési leállás esetén sebezhetővé váló euróövezeti bankok feltőkésítése, másrészt az euróövezeti mentőcsomagok szervezésére létrehozott Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) jelenlegi 440 milliárd eurós kapacitásának feltöltése 3000 milliárd euróra, és végül Görögország „ellenőrzött" törlesztési leállásának lehetővé tétele, legalábbis a görög államadósság egy bizonyos hányadának erejéig.
Kacsa a görög államcsődterv?
Görögország pénzügyminisztere, Evangelosz Venizelosz hétfőn azt nyilatkozta, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójával, Christine Lagarde-dal és Jean-Claude Trichet-vel, az Európai Központi Bank (EKB) elnökével folytatott hétvégi tárgyaláson nem volt szó olyan forgatókönyvről, amely görög államcsőddel járna. Venizelosz közleményében leszögezte: „addig fajultak a dolgok, hogy arról vannak híresztelések, hogy miről volt szó egy olyan zárt ajtók mögött tartott tárgyaláson, amelyen csak hárman vettünk részt”. Ami egészen biztos, az az, hogy nem volt és nem is lehetett volna tárgyalás az úgynevezett rendezett államcsődöt magában foglaló forgatókönyvről – tette hozzá.
A tekintélyes vasárnapi brit lap forrásai szerint ezzel együtt Görögország az euróövezet tagja maradna. Egy másik nagy vasárnapi konzervatív brit lap, a The Sunday Telegraph forrásai szerint a stabilitási alapot 2000 milliárd euróra töltenék fel, és ebből vonnának „tűzfalat" a többi eladósodott euróövezeti tagállam, elsősorban a harmadik és negyedik legnagyobb valutauniós gazdaság, Olaszország és Spanyolország köré. (Az euroválság Magyarországra is átgyűrűzhet.)
Angela Merkel
Fotó: fotopedia
Merkel mást gondol
Angela Merkel német kancellár ugyanakkor elutasította a görög adósságok elengedését, az államcsődöt vasárnap esti tévéinterjújában. Egyetlen lehetőségként Athén feltételekhez kötött támogatását említette.
A német kancellár azt is hangsúlyozta, hogy a jövőben új mechanizmusokra van szükség azon országok ellenőrzésére, illetve esetleges megbüntetésére, amelyek a költségvetési hiány, illetve az adósságok csökkentésével kapcsolatban nem teljesítik „házi feladataikat". Merkel szerint - aki kiemelte a szükséges európai uniós szerződések módosításának lehetőségét - ezeknek az államoknak szükség esetén le kellene mondaniuk szuverenitásuk egy részéről is. (Optimistábbak az európaiak a gazdasági kilátásokat illetően, és egyre többen vélik úgy, hogy a válság nehezén már túljutottunk.)
Egyébként a Bundestag a hét közepén szavaz a 780 milliárd euróra felemelt támogatási alapról, amelyben a német kezességvállalás minimum 211 milliárd eurót tesz ki. A Görögország és a többi eladósodott ország segítését célzó pénzügyi alap és az abban való német részvétel heves vitákat váltott ki Berlinben, több kormánypárti képviselő is ellenzi a tervet. Az ARD közszolgálati televízió vasárnap késő esti műsorában Angela Merkel kancellár meggyőződését fejezte ki, hogy a viták ellenére a parlament megszavazza a támogatási alapot. Bár a koalíciós partner szabad demokraták több képviselője jelezte, hogy nemmel fog szavazni, az elfogadást valószínűleg nem fenyegeti veszély, mert az ellenzéki szociáldemokraták és a Zöldek minden bizonnyal megszavazzák a tervezetet. Merkel hangsúlyozta, hogy az euróövezeti támogatási alap esetében az euró jövője a tét, azé a közös európai valutáé, amelyből Németország mindenkinél erőteljesebben profitál. (Az euroválság neheze még hátra van?)
A magyar IMF-hitel
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatósága 2008. november 6-án hagyta jóvá a pénzintézet által Magyarországnak nyújtandó 12,3 milliárd eurós (15,7 milliárd dolláros) készenléti hitelkeretet. A jóváhagyás alapja a magyar pénzügyminiszter és a jegybankelnök által aláírt 2008. november 4-ei szándéklevél volt. A hitel első részletét, 4,215 millió SDR (4,9 milliárd euró) 2008. november 6-án hívta le Magyarország. Ezzel párhuzamosan 2008. november 4-én az Európai Unió tagországainak pénzügy-miniszterei Brüsszelben jóváhagyták azt a 6,5 milliárd eurós középtávú pénzügyi támogatást, amellyel az EU Magyarországot kívánta segíteni. Magyarország az IMF által biztosított keretből összesen 8,65 milliárd eurót, az EU keretéből 5,5 milliárd eurót vett fel, az utolsó lehívások 2009 nyarán történtek. Orbán Viktor miniszterelnök idén szeptember 12-én az „országvédelmi akcióterv” részeként pénzügyi védelmi tervet hirdetett, és azt javasolta, hogy októberben és novemberben Magyarország fizesse vissza az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal szemben fennálló, lejáró tartozásait úgy, hogy ennek fedezetére ne vegyen fel hitelt.
