Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök igyekszik rábírni az európai vezetőket arra, hogy támogassák a görög reformok időbeli elnyújtását, 2014 helyett 2016-ig történő átütemezését. "Csak lélegzetet akarunk venni" - indokolta Szamarasz a haladékkérést. „Eddig a szegényebbek és a középosztály szenvedte el a megszorítások kellemetlen hatásait, azonban ez a szürke- és a feketegazdaságot erősítette. Ez ellen tennünk kell és már készül az átfogó adózási és törvényi reform, ám ezeknek az intézkedéseknek idő kell, hogy kifejthessék hatásukat - mondta a görög miniszterelnök a Bild német napilapnak adott interjújában. Athén nem kér "semmilyen további pénzt", s tartja magát vállalt "kötelezettségeihez és minden előírás teljesítéséhez". "A hosszabb idő nem jelent automatikusan több pénzt is" - mondta a konzervatív politikus.
Szamarasz emellett több szolidaritást kért uniós partnereitől. Azt panaszolta, hogy az országa körül kialakult "negatív hangulat olyan, mint egy mély, fekete gödör". Antonisz Szamarasz a Süddeutsche Zeitung című német lapban megjelent nyilatkozatában hangsúlyozta: "a németek visszakapják a pénzüket". Görögországban "valóban sok minden félresikerült, és az is igaz, hogy sok görög egy cent adót sem fizet. Ennek véget kell vetni" - tette hozzá a kormányfő, utalva az egyebek között Németországból és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) érkező bírálatokra, amelyek a dél-európai országban nemzeti sportnak számító adóelkerülésre vonatkoznak.
Szamarasz szerint jól haladnak a strukturális reformokkal és az előírt privatizációval, "és nem igazságos, ha Európa újra és újra visszalök bennünket ebbe a gödörbe." Szamarasz szerint Görögország hatalmas gazdasági potenciállal rendelkezik, ha azonban európai partnerei ragaszkodnak a költségvetési kiadások évi 2,5 százalékpontos csökkentéséhez, az kivéreztetheti az amúgy is megroppant görög gazdaságot. Ha az időbeli elnyújtáshoz az eurózónabeli partnerek hozzájárulnának, a görögöknek évi 2,5 százalékpont helyett csak évi 1,5 százalékponttal kellene csökkenteniük a költségvetési deficitet.
Jean-Claude Juncker luxembourgi miniszterelnök azonban az RTL rádióállomásnak adott szerdai nyilatkozatában lehűtötte a gyors döntésbe vetett reményeket: közölte, hogy Görögország ügyében legkorábban októberben születhet döntés. Mint mondta, meg kell várni az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) "trojkájának" közös jelentését. A három intézmény szakértői szeptemberben ismét Athénba készülnek, hogy a helyszínen tájékozódjanak a helyzetről. A holland pénzügyminiszternek a görögökkel szembeni elutasító nyilatkozata abból a szempontból fontos, hogy csökkenti annak lehetőségét, hogy a németeket "egyedüli kerékkötőként" állítsák be, amire az elmúlt hónapokban számos próbálkozás történt.
A luxemburgi miniszterelnökhöz hasonlóan nyilatkozott a holland pénzügyminiszter is, aki nem helyeselné, hogy az európai partnerek további haladékot adjanak Görögországnak a költségvetési hiány lefaragására és a gazdasági reform végrehajtására. "A reformok és a költségvetési lefaragások halogatása nem jó gondolat" - jelentette ki Jan Kees de Jager szerdán újságírók előtt. Szinte szó szerint megismételte ezt a német kancellárhelyettes Philipp Rösler, aki szerint nem adhatnak haladékot a reformokra. Várhatóan tehát Angela Merkel és Antonisz Szamarasz találkozója ebből a szempontból sikertelenül zárul majd: Athén valószínűleg nem kap haladékot.
Véget érhet a kegyelmi időszak
Piaci elemzők szerint komoly ára lehet annak, hogy kategorikusan megtagadják a türelmi idő a hosszabbítását a görög kormánytól és a piac azt is negatívan értékelheti, hogy Athén legközelebb csak októberben kap majd segítséget. "Egy ideje már féloldalas a devizapiac, mint egy rosszul megrakott szénásszekér" - mondta Soós Róbert az XTB Online Trading vezető elemzője, a GazdaságTV-nek adott nyilatkozatában. Az elemző szerint gyanúsan nem figyel oda a piac görög hírekre, az athéni kormányfő időkérési akciójának esetleges sikertelensége szeptemberben majd visszaüthet a devizapiacon és az állampapírpiacon is. "A görögök után jönnek majd a spanyolok és az olaszok, és a nagy örömködésnek hamar meglehet a böjtje" - mondta Soós Róbert.
Német Marshall-tervet látna szívesen Soros
„Németország hasonló helyzetben van, kint az Egyesült Államok volt a második világháború után" - vélte Soros György a Der Spiegelnek adott interjújában. A Londonban élő magyar származású üzletember szerint Berlin a fiskális megszorítások erősítésével „meggyűlölteti" magát a többi eurózóna tagállammal, amely végső soron ellehetetleníti a válságkezelést és az eurózóna széteséséhez vezethet. „Ha Németország egyfajta saját Marshall-terven keresztül lehetővé tenné, hogy az eladósodott tagállamok, mint Olaszország csökkentsék adósságaikat, akkor nemcsak hogy megmentené az eurózónát, de amellett, hogy Berlin diktálhatná ennek feltételeit, még hálásak is lennének ezek az országok" - vélte Soros.
Az üzletember szerint Berlin „bármit" megtesz az eurózóna fenntartásáért, mivel annak szétesése a német gazdaságra nézve is súlyos következményekkel járna. A pénzügyi guru szerint a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha Angela Merkel lazítana álláspontján és hozzájárulna közös eurókötvények kibocsátásához. „Az így befolyt pénzekből fel lehetne állítani egy, az Európai Központi Bank (EKB) mellett működő ügynökséget, amely pontosan azt tehetné, amit az EKB nem: azaz felvásárolhatná az eladósodott tagállamok államkötvényeit, így lélegzethez juthatna Spanyolország és Olaszország" - mondta Soros György.
