Csabai Lászlóné, lakásügyi kormánymegbízott a fórumon elmondta: ehhez olyan szabályozórendszert kell kialakítani, amelyben a vállalkozói szférának nem csak az új lakások eladása, de azok bérbe adása is érdekében áll; ennek ösztönzésére a kormány új lakbér-támogatási rendszert kíván bevezetni. Ez évben 140 milliárd forintot fordít a kormány lakástámogatásra, s várhatóan ez a központi forrás a következő években nem emelkedik majd jelentősen. Ebből 10 milliárd forintot tesz ki az idei bérlakás-építési program támogatása, ami a 25-30 százalékos önkormányzati önrésszel együtt újabb 3-4 ezer bérlakás építését teszi lehetővé. A kormánymegbízott Beszélt arról is, hogy elengedhetetlen a jelenlegi szabályozórendszer, ezen belül is a lakbér-támogatási rendszer reformja ahhoz, hogy a vállalkozók, lakásszövetkezetek és egyéb non profit szervezetek is beszálljanak a bérlakás-építésbe.

A panelrekonstrukció problémái kapcsán arról is beszélt, hogy idén 2 milliárd forintot fordít az állam a panelépületek korszerűsítésére, ami azonban csak részleges felújításokat eredményez. A pályázatoknál az egyharmados tulajdonosi önrész-egyharmados önkormányzati hozzájárulás mellett továbbra is marad a jelenlegi egyharmados költségvetési támogatás, az állam ugyanis ennél az elkövetkező években sem tud nagyobb arányú segítséget biztosítani. A továbbra is vitatott kérdések között említette még a privatizált lakások visszavásárlásának ügyét, vagyis azt, hogy a bérlakások jelenlegi 8 százalékos arányát -- némely szakemberek szerint – a magántulajdonba került lakások újraállamosításával lehetne növelni. Ez azonban -- ha a 90-es évek elején a piaci ár 10-20 százalékán értékesített önkormányzati lakásokat az állam most piaci áron visszavásárolná – etikai problémákat vetne fel.

A 2000. júliusától - az előző kormány által beindított - bérlakás-program keretében egyébként az elmúlt év végéig összesen 48,3 milliárd forint állami támogatást kaptak a sikeresen pályázó önkormányzatok, amely a pályázók önrészével közel 9500 bérlakás létesítéséhez nyújt fedezetet. A vissza nem térítendő állami támogatás – amelynek egy lakásra jutó mértéke 5 millió forint körül van – felhasználásával megvalósuló bérlakások nagyobb hányada a helyhatóságok szociális állományát gyarapítja, míg kisebb része költségelven bérbeadott, illetve fiatalok és idősek számára épített garzonházi lakás. A több mint két éve zajló pályázati fordulókban a nyertesek között szép számmal találhatók megyeszékhelyek, fővárosi kerületek, de számottevő az olyan kistelepüléseknek a száma is, ahol az állandó lakosok száma nem éri el a 2000 főt.
A költségvetés által támogatott bérlakás-program keretében nyújtott forrásokra azok a helyhatóságok pályázhattak (azt még nem tudni, hogy idén mennyiben, illetve változnak-e a pályázati feltételek), amelyek szociális vagy költség alapon meghatározott lakbérű új bérlakások építését, vásárlását, használt lakások, valamint nem lakáscélú ingatlanok korszerű bérlakássá felújítását, bővítését vállalták fel, de még nem indították el a beruházást. A pályázati feltételeknek megfelelt fővárosi kerületi, valamint vidéki önkormányzatok saját forrásaik mellé – ami lehet saját pénzeszköz, e célra felvett banki hitel, egyéb támogatás, adomány, vagy saját tulajdonú, e célra bevont ingatlan – gazdasági helyzetüktől függően, a tervezett bérlakás-kialakítás költségének 70, illetve 80%-át igényelhették az e célra elkülönített állami keretből.

Az elmúlt év februárjától a program a fiatalok, és az idősek számára épített ún. fecskeházak, illetve garzonházak (nyugdíjas és idősek otthona) létesítésének támogatásával bővült. A fecskeházi, kedvező bérleti díjú lakásokat – melyek alapterülete legfeljebb 40 négyzetméter lehet – 35 év alatti, keresőtevékenységet végző fiatal családok, és pályakezdő, nappali tagozatos főiskolai-egyetemi hallgatók vehetik bérbe, azzal a feltétellel, hogy az ott lakás meghatározott ideje alatt előtakarékoskodnak első saját otthonukra. A nyugdíjasházak pedig – melyek létesítésében az önkormányzatok mellett az egyházak is részt vehetnek – a magas lakásfenntartási költségeket fizetni nem tudó kisnyugdíjas rétegnek kínál olcsóbb lakhatási lehetőséget.

A pályázó önkormányzatok egy része a támogatás segítségével általában egy-két szobás új szociális vagy költségalapú lakásokat épített-épít, míg néhány településen (például Aszódon, Esztergomban, Szolnokon, Debrecenben) a volt szovjet laktanyákat, tiszti épületeket alakították át bérlakásokká. Több nyertes önkormányzat (így például a dunaújvárosi, ferencvárosi) választotta azt az utat, hogy a használt lakások piacán vásárolt otthonokat – melyek azonban nem lehettek azonosak az általuk korábban értékesített lakásokkal --, míg más (például a sarkadi, visegrádi, mezőberényi) helyhatóságok a vállalkozók által értékesítésre épített lakások megvételével oldották meg hiányzó bérlakásaik pótlását. Ugyanakkor van olyan település, ahol a lakásfenntartási költségeket fizetni nem tudó, önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került családokat segítik oly módon, hogy a korábbinál kisebb rezsijű bérlakásokat biztosítanak számukra, míg előző, általában nagyobb alapterületű otthonukat nagycsaládosoknak ajánlják fel. Több olyan település (Kiskőrös, Kistelek, Túrkeve) nyújtotta be pályázatát, ahol jelentős károkat okozott a belvíz. E területeken számos házat már nem lehetett helyreállítani, így az önkormányzatok ezeknek az érintett családoknak kívántak új lakásokat építeni.

Salgótarjánban a program keretében a város elsősorban a még meglévő bányászkolóniák lebontása során felszabadult területeken – hosszú távú lakáskoncepció keretében – indították el bérlakások építését. Az így kialakított, korszerű lakóingatlanok egyrészt a nehéz helyzetbe került családok újrakezdését segítik az alacsony lakbérű, a korábbinál kisebb rezsijű új bérlakásokkal, másrészt a program részeként az egyedállóknak, nyugdíjasoknak, valamint fiatal házaspároknak biztosítanak garzon- és fecskeházi kislakásokat.

Karcagon a program keretében első lépcsőben elnyert 91 millió forinttal, és a regionális területfejlesztési keretből kapott 17 millió forint felhasználásával úgynevezett költségelven meghatározott díjú bérlakásokat építettek. A beruházás során a város Nagyvénkerti lakótelepén lévő, önkormányzati tulajdonú telkén felépült két -- földszint plusz két emeletes, tetőteres -- lakótömbben 12 darab garzon- és 2,5-3 szobás lakásokat alakítottak ki. Az önkormányzat saját erőből az elmúlt öt évben már épített 17 bérlakást, melyből 10 szociális bérlakásként funkcionál, míg a többit idegenforgalmi hasznosításra, illetve a helyi kórház orvosai, nővérei számára adtak át.

Kaposvárott, ahol a korábbi 10 évben mindössze 34 bérlakás épült, az elmúlt 3 évben felgyorsult a program. Ez ideig 208 új szociális bérlakó-ingatlan készült el, 60-at tavaly novemberben adtak át, 72-nek pedig jelenleg is folynak a beruházási munkái: ezek összértéke eléri 2,3 milliárd forintot, melyből 1,8 milliárdot tesz ki az állami támogatás. A városban jelenleg is 300-an várnak önkormányzati bérlakásra, ezért 2006-ig 500 új bérotthon felépítését szavazta meg a közgyűlés.

Nyíregyházán tavaly ősszel adtak át egy 114 lakásos fecskeházat: a több mint 580 milliós beruházás 250 millió forintos állami segítséggel valósult meg. A szeptemberben elnyert újabb 146 millió forinttal pedig a tervek szerint idén tavasszal egy 49 lakásos garzonház építése kezdődik meg olyan idős emberek számára, akik jelenleg egy lakásban élnek fiatal családjaikkal.

Dombóvár a volt laktanyalakások felújítását vállalta fel bérlakásai számának növeléséhez. A településen a pályázattal nyert 67 millió forint állami támogatással és a 17 millió forintos saját forrás bevonásával 18 költségelven “működő” bérlakást alakítottak ki, melyekbe már be is költöztek bérlőik. A beruházás megvalósításában a szomszédos település, Kaposszekcső is részt vállalt, mivel az ő közigazgatási területéhez tartozik az érintett laktanyaobjektum. Dombóvár a projekthez az ivóvíz- és a földgázellátást, Kaposszekcső pedig a szennyvízhálózat kiépítését és a tömegközlekedést biztosította. Az elkészült lakások bérlőinek a kijelölése licitálással történt.

A fővárosi kerületi helyhatóságok közül több – egyebek között a Terézváros, Kispest, Újpest, Angyalföld -- is bekapcsolódott a bérlakás-programba.
Újpesten például közel 700 millió forintos beruházás indult el a bérlakás-állomány bővítése érdekében. A kerületben, ahol a szociális bérlakás-igények száma a 400-at is meghaladja, a programmal azokat a családokat próbálják segíteni, amelyek nem képesek már ma sem megfizetni a magas lakbéreket.
Az angyalföldi fiataloknak jelent átmeneti lakhatási lehetőséget az a 26 lakásos fecskeház, mely a helyhatóság saját erejéből, egy régi lakóépület felújításával tavaly tavasszal készült el. Ugyancsak az elmúlt év nyarán adták át azt a Petneházy utcában, 751 millió forintos költséggel megépült, költségalapú díjú 67 lakásos bérlakótömböt, amelyhez a kerület a Széchenyi terv forrásaiból nyert 188 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást még az elmúlt évben, míg a XI. kerületi Albertfalván szeptembertől költözhettek be a szintén költségalapú 50 bérlakásba azok a fiatal, illetve idős 2-3 fős családok, akiket pályázattal választott ki az önkormányzat a jelentkezők közül.