Harmadrészt a politikában kialakított bizánci rendszer újra előhívta a Kádár-rendszerből jól ismert kontraszelektív mechanizmusokat. Ma már egy fontos pozíció esetében egyáltalán nem a szaktudás fontos, hanem a párthűség. Így sikerült világhírre szert tennünk például Schmitt Pál plágiumügyével. Mint 2012-ben kiderült, a hivatalban lévő köztársasági elnök 1992-es doktori disszertációja túlnyomórészt más szerzők műveinek szinte szó szerinti fordításával készült. A másik talán még fontosabb tünet a külföldön dolgozó magyarok 100 ezer fő körüli száma, amely csak válságok és világjárványok idején esik vissza.
Legnagyobb közelmúltbéli veszteségünk e területen Karikó Katalin, akit Szegedről egészen az Egyesült Államokig üldöztek, hogy ott lehessen a Covid elleni küzdelem világsztárja. 2021 szeptemberében felkerült a Time magazin éves listájára, a világ 100 legbefolyásosabb embere közé. Vajon miért nem maradhatott egykor Szegeden? Félművelt, félképzett, félalkalmatlan emberek töltik be a legfontosabb pozíciókat itthon, miközben az értelmiség, a jó szakemberek távoznak.
Eközben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter röpköd, jachtozik, valamint szórja a féligazságokat mindannyiunk, de legfőképpen saját nagy-nagy megelégedésére.
