Az abszolút számok alapján Németország vezeti a listát, a legtöbb bevándorló itt él, 16,9 millió ember. A lakosság egyötöde külföldön született, akik közül minden nyolcadik már az EU-ban látta meg a világot.
Liechtenstein 70 százalékos külföldi születésű aránya kiemelkedő, de Luxemburg (51 százalék) és Málta (31 százalék) adatai is magasak.
Hazai munkaerőjük kicsinysége, kedvező adózási rendszerük és határokon átnyúló munkaerőpiacaik erős vonzó tényezőket jelentenek.
Mindhárom országban a nem EU-s migránsok alkotják a többséget, ami hangsúlyozza globális – nem csak európai – tehetségközpontként betöltött szerepüket.
Németországban él a legtöbb bevándorló Európában
16,9 millió bevándorlójával Németország az EU összes külföldön született lakosának egynegyedét teszi ki.
Az idősödő lakosság és az erős feldolgozóipar állandó munkaerő-keresletet eredményez.
Mégis ezeknek az érkezőknek csak 37 százaléka érkezik az EU-n belülről, ami arra utal, hogy Németország vonzereje messze túlmutat a kontinensen, és szélesebb körű geopolitikai vonzerőt tükröz, beleértve a közel-keleti és ázsiai beáramlásokat is.
Európa kelet-nyugati migrációs mintázatai
Nyugat- és Észak-Európában a bevándorlók átlagos aránya meghaladja a 15 százalékot, míg sok keleti államban az arány 5 százalék alatt marad.
Lengyelország (3 százalék) és Románia (3 százalék) a lista alján található.
Míg a gazdasági konvergencia csökkentette a bérszakadékot Európa két fele között, a nyugati munkaerőpiacok és a magasabb életszínvonal továbbra is vonzza a kelet-európaiakat, ami észrevehető demográfiai egyensúlyhiányt hagy maga után az EU-ban.