Lemarad az észak-amerikai oktatás?

Kanada a 11. helyen áll 495 ponttal, míg az Egyesült Államok a 16. helyet foglalja el 485 ponttal. Az amerikai diákok természettudományokból 502, olvasásból 490, matematikából viszont csupán 463 pontot értek el.

A Brookings egyik elemzése rámutat, hogy az amerikai teszteredmények a 2010-es évek óta romlanak – ezt a folyamatot a járvány okozta fennakadások tovább gyorsították. Kanadában szintén aggodalmak merültek fel az oktatási rendszerben tapasztalható teljesítménycsökkenés miatt.

A járvány miatti tanulási veszteségeken túl a növekvő társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek, a krónikus hiányzások és a tanárhiány további terheket rónak az észak-amerikai iskolákra. Ezek a kihívások felvetik a kérdést, hogy az oktatási rendszerek mennyire hatékonyan támogatják a nehézségekkel küzdő diákokat – különösen annak fényében, hogy számos kelet-ázsiai gazdaság felülmúlja Észak-Amerikát, még akkor is, ha az oktatásra fordított kiadások mértéke eltérő.

Miért hiányoznak az afrikai országok az első 40-ből?

Egyetlen afrikai oktatási rendszer sem szerepel ebben a 40-es rangsorban, bár a PISA-mérésekben való korlátozott részvétel megnehezíti a kontinensre kiterjedő összehasonlításokat. Az UNESCO szerint a nem megfelelő infrastruktúra, a tanárhiány, az oktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés és a szegénység jelentős kihívást jelentenek.

A nemek közötti egyenlőtlenségek is számítanak. Egyes régiókban a lányok további akadályokkal szembesülnek, mint például a korai házasság, a háztartási kötelezettségek és az iskolai tanulmányok befejezésének nehézségei. A tanulási lehetőségeket egyaránt befolyásolja az oktatásba történő befektetés mértéke, valamint az, hogy az erőforrások milyen hatékonyan jutnak el a hátrányos helyzetű diákokhoz.