A magyar lakásállomány minősége tehát szoros összefüggést mutat a térségek gazdasági teljesítményével és a lakosság jövedelmi helyzetével. Ahol erősebb a helyi gazdaság, ott gyorsabb az ingatlanállomány megújulása is, ami a négyzetméterárakban is megmutatkozik. A legdrágább vármegyeszékhelyen, Debrecenben, például 1,06 millió forint az átlagos hirdetési négyzetméterár, amit Szeged 990 ezer és Győr 970 ezer forinttal követ. A legolcsóbb Salgótarjánban ez mindössze 320 ezer forint.
Budapest vs. kistelepülések
Bár Budapesten az országos átlagnál jobb állapotú a lakásállomány, kerületenként itt is nagy különbségek vannak. A XIII. kerületben több mint 20 százalék, a XI. kerületben mintegy 15 százalék az újszerű lakások aránya a kínálatban, miután az utóbbi években mindkét kerületben rengeteg új lakás épült. Ez is az oka annak, hogy ezek Budapest drágább kerületei közé tartoznak, előbbiben 1,79 millió, utóbbiban 1,86 millió forint az átlagos hirdetési négyzetméterár.
Felújítandó lakásoknál ugyanott 1,31 és 1,29 millió forintos átlag négyzetméterárakkal találkozhatunk, azonban mindkét kerületben alacsony a felújítandók aránya, akárcsak a belvárosi és a budai kerületekben. Csepelen, Soroksáron és más peremkerületekben viszont jóval gyakrabban találkozhatunk felújítandó ingatlannal.
A vármegyeszékhelyek közül kiugróan magas az újszerűek aránya a már említett Győrben, de Szombathelyen is, míg a felújítandók legnagyobb arányban Szekszárdon, Salgótarjánban és Miskolcon fordulnak elő, az átlagos állapotúakkal kiegészítve pedig még Békéscsaba sorolható a korszerűtlenebb lakásállományú városok közé. Ez is megerősíti azt az összefüggést, hogy a gazdaságilag fejlettebb, magasabb jövedelmű térségekben korszerűbb állapotú a lakásállomány.
