A GKI június 1-én nyilvánosságra hozott adatának az ad különös jelentőséget, hogy egy nappal korábban a kormány egy újabb különadót jelentett be, ami igencsak meglepte mind szakmai, mind a civil közvéleményt. A magánszemélyeknek 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetniük a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján kamatjövedelemnek számító összegek után. A július 1-én hatályba lépő szabály nem vonatkozik az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelemre, a magyar állampapírok hozamára pedig azért nem, mert arra nem kell kamatadót fizetni.

A megdöbbenést az okozta, hogy a különadók bevezetésénél az volt a legfontosabb indok, miszerint a fránya multik extraprofitját kell elvenni az emberek védelmében. Ezt az új különadót azonban egyenesen az embereknek címezték, ami 180 fokos fordulat a korábbi ideológiához képest. Attól az apróságtól most nagyvonalúan eltekintünk, hogy persze a fránya multik a különadóikat szinte azonnal áthárították a fogyasztókra, aminek eredményeképpen immár mindeddig példátlan módon az élelmiszerárak gyakran jóval magasabbak, mint a fejlett nyugaton.

A másik problémát a 13 százalékos különadóval kapcsolatban a bankszövetség MTI-nek küldött közleményében találhatjuk.

A bankszövetség jelentős visszalépésként értékeli a megtakarítások további megadóztatását. Minden új adó kivetése és az újabb elvonások csökkentik a megtakarításokat, amely elveszi a hitelezéshez szükséges forrásokat. Ez erősen korlátozza a hosszú távú befektetésekbe vetett bizalmat, és csökkenti az értékpapírpiac, sőt a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeit. Az állampapírba történő jelentős nagyságrendű befektetések ösztönzése versenytorzító hatású, és kiszorítja a magyar pénzügyi szektort a megtakarítási piacról, valamint korlátozza az ügyfelek jogát a szabad döntéshozatalhoz.