Egy projekt kivitelezése során első lépésben a makrostrukturális vizsgálat elvégzése szükséges. Ennek keretében arra kell választ adni, hogy a lokáció tágabb értelemben vett környezete milyen gazdasági-társadalmi jellemzőkkel ragadható meg. Egy adott környezet súlyát/potenciálját a következő tényezők segítségével közelíthetjük meg:

- népesség alakulása
- főbb makrogazdasági mutatók (gazdasági potenciál)
- foglalkoztatottság / munkanélküliség
- a rendelkezésre álló jövedelem valamint a vásárlóerő alakulása
- a makrokörnyezet lakosságának vásárlási szokásai
- a jelenlegi kereskedelmi struktúra feltérképezése
- a jelenlegi és várható közlekedési viszonyok.

A népesség vizsgálata során az adott környezet lakosságának alapvető szoci-demográfiai jellemzőire kell kitérni. Ez a népesség korcsoportok, nemek, iskolai végzettség, családi állapot szerinti megoszlását ill. a népsűrűséget jelenti.

A fontosabb makrogazdasági mutatók között különös figyelmet kell fordítani a GDP becsült alakulására (összeg ill. egy főre jutó). További fontos mutatószámok a működő gazdasági szervezetek száma gazdasági ág szerint, a beruházások a lokáció környezetében (gazdálkodási forma és gazdasági ág szerint), valamint a lakossági fogyasztás (összeg ill. egy főre jutó).

A foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok más ismérvekkel (kor, nem, jövedelmi státusz, stb.) is kombinálhatók, amennyiben ennek releváns információtartalma van.

A rendelkezésre álló jövedelem és a háztartásonkénti fogyasztási kiadások szerkezete illetve ezzel kapcsolatban a vásárlóerő vizsgálata teremti meg az alapot a beruházások települések nagyságrend szerinti elemzéséhez.

Az egy főre eső éves átlagos kiadások megoszlása (napi fogyasztási cikkek, öltözködési kiadások, közüzemi díjak, lakásfelszerelési, egészségügyi kiadások, stb.) településnagyság szerint eltérő képet mutathat, melyet feltétlenül figyelembe kell venni az adott beruházás helyének megválasztásakor.

A lokáció mikrokörnyezetének (vonzáskörzetének) feltérképezéskor használatos paraméterek nagyjából megegyeznek a makrostrukturális elemzéshez szükségesekkel, azzal a kitétellel, hogy itt a lakosság fogyasztási-vásárlási szokásai és a vonzáskörzet kereskedelmi és közlekedési viszonyai nagyobb hangsúlyt kapnak.

Döntő fontosságú lehet a kereskedelmi versenyhelyzet feltérképezése, a kompetitív tevékenységet folytató egységek száma, profilja, nagyságrendje, elhelyezkedése, megközelíthetősége, termékválasztéka, látogatottsága, kommunikációja, szolgáltatásai és árszínvonala.
A vizsgálandó egység jelenlegi és várható közlekedési elérhetősége, infrastrukturális ellátottsága szintén kiemelkedően fontos. Ez ki kell terjedjen mind a tömegközlekedéssel és gépjárművel, mind a gyalogosan történő megközelíthetőségre.

A lokáció vonzáskörzetében élő lakosság egy főre eső fogyasztási kiadásait érdemes a gyorsan forgó napi fogyasztási cikkek és a tartós fogyasztási cikkek vonatkozásában vizsgálni.

A meglévő egységek (akár a lokáció közvetlen környezetében lévők, akár a távolabbiak) legfontosabb kereskedelmi paramétereinek vizsgálata az alábbiakra kell hogy kiterjedjen:

- 1 m2 eladótérre jutó éves forgalom
- átlagos vásárlásonkénti költés összege
- heti átlagos vásárlószám
- becsült éves átlagos forgalom.

Ezen változók vizsgálata értelemszerűen kereskedelmi csatorna típusonként szükséges.

A szakértők tapasztalatai szerint az 50-100 ezer fős nagyobb települések esetében a nagy alapterületű kereskedelmi beruházások még mindig rentábilisnak tekinthetők, amit természetesen a lokáció megfelelő kiválasztása döntően befolyásolhat (erről részletesen lásd alább).
Az 5-10 ezer fős vagy e feletti települések esetében a legnagyobb verseny, helyenként a telítettség jelei mutatkoznak. Egyes láncok (pl. Penny Market) kifejezetten ezt a településtípust célozzák meg terjeszkedésükben, ezért itt a legnagyobb a konkurenciaharc. Az ilyen méretű városokban való kereskedelmi beruházásoknál a lokáció kiválasztása talán még a nagyvárosokéhoz képest is sokkal nagyobb körültekintést igényel.

Az 5 ezer fő alatti települések kereskedelmi ellátottsága a tapasztalatok szerint szaturált, az ezeken a városokban/községekben való beruházás nem mondható rentábilisnak.

Feltételezhető, hogy a 30-50 ezer lakost meghaladó települések telítettsége még nem érte el a maximális szintet, a jövőben vélhetően pont ezekben a városokban prognosztizálható a felülreprezentált élelmiszerkereskedelem-bővülés. Azonban a megfelelő lokáció kiválasztása a sikeres működést tekintve döntő lehet.

A bevásárlóközpontok sikerességében szintén alapvető a helyes lokáció, de az eddigi tapasztalatok szerint legalább ilyen fontos a megfelelő bérlőmix megválasztása (üzlettípus, elhelyezés, üzletméret, stb.).

(Forrás: GfK, MKB-futár)