Hogyan lehetne javítani Magyarország katasztrofális népesedési mutatóin okosan

A külföldi diákok egytizede kifejezetten úgy tervezi, hogy Magyarországon marad egyetemi tanulmányai befejezése után, további 28 százalékuk pedig szintén szívesen maradna hazánkban, ha találna a szakmájának megfelelő munkát - derül ki a Budapesti Metropolitan Egyetem saját nemzetközi hallgatói körében végzett kutatásból. Az intézmény azt vizsgálta, mit gondolnak Magyarországról és a magyar emberekről az egyetemisták, és hogyan érzik magukat hazánkban.

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Saját nemzetközi hallgatói körében, online kérdőíves felméréssel vizsgálta a külföldi fiatalok véleményét hazánkról a Budapesti Metropolitan Egyetem. Az intézmény az egyetemisták szabadidős tevékenységei és pénzköltési szokásai mellett a magyarokról és fővárosunk működéséről kialakult képükre is kíváncsi volt.

Szívesen maradnának Magyarországon (Fotó: Depositphotos)
A válaszadók egy része kevesebb mint egy éve, sokuk azonban már 2-3 éve tartózkodik Magyarországon. A megkérdezettek 91 százaléka kifejezetten a tanulmányai miatt érkezett hazánkba. Lakhatás és munka A külföldi hallgatók többsége (59 százalék) albérletben, egyötödük kollégiumban lakik, a többi diák pedig valamilyen családtagjukkal él. A válaszadók fele egyáltalán nem dolgozik a tanulmányai mellett, 28 százalékuk alkalmi, 22 százalékuk pedig állandó munkát végez. A dolgozó fiatalok legnagyobb része (41 százalék) kevesebb mint 10 órát dolgozik tanulmányai mellett, és mindössze egytizedük az, aki több mint 30 óra munkát végez egy héten. A dolgozó diákok közel fele nem a saját tanulmányi területéhez kapcsolódó munkát végez – az ilyen tevékenységgel pénzt kereső hallgatók 35 százalék-át tették ki a válaszadóknak, a fiatalok egy része pedig vegyesen végez szakmába vágó és attól független tevékenységet a pénzkeresés érdekében. Nem térnének haza a diákok A válaszadók egytizede kifejezetten úgy tervezi, hogy Magyarországon marad a tanulmányai befejezése után, további 28 százalékuk pedig szintén szívesen maradna, ha talál a szakmájához illő munkalehetőséget. Hasonló arányban vannak azok, akik még nem tudják, hová mennének a tanulmányaik után, a válaszadók 35 százaléka pedig biztosan nem tervez hazánkban maradni az egyetem elvégzése után. A diákok között egyébként kicsi az aránya azoknak, akik visszatérnének saját hazájukba – a válaszadók legnagyobb része más országban tervez dolgozni vagy élni, biztosan nem térne haza, vagy még nincsenek tervei. A magyarok segítőkészek, kedvesek és kitartóak, de néha zsémbesek is A nemzetközi diákok szerint a pozitív attribútumok közül leginkább a segítőkészség jellemzi a magyarokat. A három legjellemzőbb tulajdonság között végzett a kedvesség és a kitartás is. Ezek mellett a külföldiek szerénynek, okosnak, elfogadónak és türelmesnek is tartanak minket. A negatív jellemzők közül a durva, rosszkedvű és diszkriminatív jelzők végeztek az első három helyen, de előkelő helyen végzett az elutasító leírás is. Ettől függetlenül a diákok inkább jól, mint rosszul érzik magukat Magyarországon: a többség egy 10-es skálán 7-10 közé helyezi azt, ahogyan érzi magát nálunk. A gasztronómiát illetően megoszlanak a vélemények A nemzetközi hallgatók 10-es skálán 4 és 8 pont közöttinek értékelik a magyar gasztronómiát, mindössze a hallgatók egytizede adott 10-es értékelést. Ezt részben az is magyarázza, hogy a fiatalok többsége erősen eltérőnek érzi a magyar ízeket saját hazája konyhájához képest. A legnagyobb kedvenc a hagyományos ételeink közül a gulyásleves, amit fej-fej mellett a lángos és a palacsinta követ, de a paprikás csirke is előkelő helyen végzett a kedvelt magyar ételek listáján. Közlekedés Budapesten Fővárosunk közlekedését bár inkább erőszakosnak, mégis egyszerűnek és átláthatónak látják a külföldi diákok. Nem tartják túl zsúfoltnak vagy gyorsnak, és inkább biztonságosnak élik meg. A válaszadók több mint 70 százaléka elsősorban a tömegközlekedést használja, 20 százalékuk leginkább sétál, de vannak olyanok is, akik elsősorban a taxizást vagy a biciklizést választják, ha a városon belül el kell jutniuk valahova. Más magyar városokba is ellátogattak A válaszadók kétharmada Budapesten kívül már más magyar várost is meglátogatott, 41 százalékuk pedig már valamelyik híres hazai gyógyfürdőt is kipróbálta. Amióta Magyarországon tartózkodnak, a legtöbben bulikra (72 százalék), kiállításokra (63 százalék) és moziba (59 százalék) látogattak el. Nagyjából harmaduk valamilyen koncerten vagy sporteseményen is részt vett, és sokan még színházba is ellátogattak. Közbiztonság A nemzetközi hallgatók budapesti közbiztonságról alkotott képe a 10-es skálán inkább az 1-4 között mozog. Ezt az is magyarázhatja, hogy a diákok 41 százalékát érte már valamilyen attrocitás Budapesten, és 71 százalékuk érezte már hátrányban külföldiként magát valamilyen szituációban. Nem költenek túl sokat a külföldi diákok A külföldről érkezett egyetemisták 29-29 százaléka saját bevallása szerint havonta 50-100 000 Ft között, vagy 100-200 000 Ft között költ pénzt hazánkban. Mindössze egytizedük állítja, hogy 300 000 Ft feletti összeget ad ki országunkban. Az ételre szánt összeg a diákok többségénél 25-50 000 Ft között mozog, de vannak olyanok is, akik 200 000 Ft felett költenek élelmiszerre, albérletre pedig jellemzően 100-200 000 Ft közötti összeget szánnak havonta. Ruhákra, valamint szórakozásra viszont nem költenek sokat saját bevallásuk szerint a nemzetközi hallgatók: nagy többségük (72 százalék) kevesebb, mint 25 000 Ft-ot költ öltözködésre egy hónapban, és szórakozásra is maximum 50 000 Ft-ot adnak ki.

Véleményvezér

Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.
Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper

Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper 

Gigászi gyümölcsárak a piacokon.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo