A cikk eredetileg laptársunk, az Mfor.hu oldalán jelent meg.
„Tartósan, hosszú időre szólóan alacsony áfakulcs szükséges az új lakásoknál, csak ez tud érdemi hatást kiváltani az ingatlanpiacon. A rorzsdaövezeti program véglegesítésére mi is várunk, ezeken a területeken nem csupán lakásokat, hanem kereskedelmi és ipari-logisztikai ingatlanokat is lehet fejleszteni.” – válaszolta lapunk kérdésére Nagy Tamás, az MNB Pénzügyi Rendszerek Elemzése Igazgatóságának vezetője a jegybank által készített "Lakáspiaci jelentés 2020 november" című kiadvány megjelenése alkalmából tartott hétfői online sajtótájékoztatón.
Kiváncsiak voltunk, hogy van-e valamilyen ötlete a jegybanknak a rozsdaövezeti fejlesztések elindítása érdekében. Az ugyanis késedelmet szenved, mert a kormány ősszel az egész országra kiterjesztette az 5 százalékos lakásáfát, így a fejlesztőket már nem lehet csak ezzel a kedvezménnyel a rozsdaövezetekbe terelni. Felvetettük, hogy az MNB a kis-és közepes cégeknek kitalált NHP Hajrá-n belül létrehoz-e valamilyen plusz kedvezményt, de erre nem kaptunk választ.
Arra a kérdésünkre viszont reagáltak, hogy milyen volt a piaci fogadtatása a 2017-ben bevezetett Minősített Fogyasztóbarát Lakáshiteleknek (MFL). Kiderült, hogy mintegy 100 ezer ilyen szerződést kötöttek, közel 1200 milliárd forint értékben. Az öt éven belüli kamatozású lakáshitel szerződéseknél a MFL-ek aránya 70 százalék, ami örömteli – fogalmaztak az MNB képviselői.
„az új lakásáfa indulása kapacitási és teljesítési problémákat okoz, összetorlódnak a projektek az idő rövidsége miatt. Nőhetnek az alvállalkozói díjak, hiszen megugrik a kivitelezők iránti kereslet. A kedvezményes lakásáfa tartósabb időre szóló bevezetése a hosszútávon kiszámítható piaci környezet megteremtésével támogatná új építőipari kapacitások kiépítését és a cégek fejlesztésekre és szakképzésre is többet költhetnének. ”
A kockázatok mellett egyfajta látleletet is adott az MNB az idei lakáspiaci folyamatokról. Megállapította például, hogy 2020 első félévében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak következtében romlottak a lakáspiaci keresletet meghatározó fundamentumok.
A második háromhavi időszakban érdemben, 34 százalékkal visszaesett a lakáspiaci tranzakciók száma 2019 második negyedévéhez viszonyítva, amíg Budapesten ennél is nagyobb, 49 százalékos visszaesés volt tapasztalható. A kínálathoz képest alacsonyabb keresletre utal, hogy a lakáspiacon megfigyelhető alku mértéke emelkedett az elmúlt évekhez képest. A tavaszi hónapok alacsony tranzakciószáma után, júniustól az adásvételek száma már meghaladta az előző év azonos időszakában mért szintet, amiben egyrészt az elhalasztott lakásvásárlások, másrészt a MÁP+ 2019 nyarán történő bevezetésének keresletcsökkentő hatása miatt fellépő alacsonyabb bázis is közrejátszhatott.
Az átadott új építésű lakások száma 2020 első három negyedévében 25 százalékkal nőtt éves összevetésben, ami azonban főként a korábban 2019 végére tervezett, nagy volumenű átadások egy részének 2020-ra történő csúszásából adódott. A kiadott lakásépítési engedélyek száma mintegy 37 százalékkal csökkent éves alapon, és előretekintve a lakásépítési aktivitás mérséklődését mutatja, hogy a társasházi lakásfejlesztők 2020 harmadik negyedévében Budapesten csupán mintegy 290 fejlesztés alatt álló új lakás értékesítését kezdték meg, ami csaknem tizede a korábbi években tapasztalt negyedéves átlagnak.
Nem meglepő módon – ahogy már lapunk is többször megírta - a lakásfejlesztők három ok miatt csökkentették aktivitásukat: 2019. év végén megtudták, hogy 2020 januárjától 27 százalékos lesz az áfa, a koronavírus-járvány visszafogta a keresletet, valamint nem tisztult a rozsdaövezeti program szabályozása.
Az MNB mindemellett úgy véli, hogy a meglévő támogatási konstrukciók, a CSOK és a lakossági hitelállomány 11 százalékát kitevő babaváró hitelek a járvány alatt is jelentősen hozzájárulnak a lakáspiaci kereslet fenntartásához. Az MNB kérdőíves felmérése alapján a babaváró hiteladósok háromnegyede valamilyen lakáscél megvalósítását finanszírozza a kölcsönből, amíg a második negyedévben a lakáshitelek ötöde kötődött a CSOK-hoz. A kormány által bejelentett, 2021. január 1-től induló új otthonteremtési kedvezmények a következő év elejétől további érdemi támaszt adhatnak a lakáspiaci keresletnek, addig azonban kivárás jellemezheti a piacot – vetítették előre a jegybank elemzői.
