Tikkasztó forróság jellemzi a mindennapokat Magyarországon, a levegő hőmérséklete az elmúlt napokban néhol már a 40 Celsius fokot is elérte. A szélsőségesen meleg időjárás az élet számos területén hoz új kihívásokat, az egészségügytől kezdve a mezőgazdaságig. Ahogy a Potsdami Éghajlatváltozási Kutatóintézet (PIK) friss tanulmánya rámutat, az éghajlatváltozás az elkövetkező években érzékelhető inflációt hozhat.

A tudósok a legkorszerűbb klímamodellek segítségével vizsgálták meg az extrém éghajlati tényezők - a magas hőmérséklet és a szélsőséges esőzések – befolyását. Arra jutottak, hogy az emelkedő átlaghőmérséklet 2035-ig évente akár 3,2 százalékponttal is megnövelheti az élelmiszer‑inflációt, az általános inflációt pedig évente 0,32-1,18 százalékponttal. Nem csak a felmelegedés okozhat problémákat: a hőmérsékleti anomáliák kaotikus jellege rövid távú, gyorsabb áremelkedéseket vonhat maga után.

„Ha hazánk jelenlegi éghajlati viszonyait nézzük, ketté lehet osztani az országot egy nyugati, nedves kontinentális éghajlati övre, és a keleti országrészben jellemző, száraz kontinentális éghajlatra. A két terület között évente több száz milliméter csapadékkülönbség figyelhető meg, ami már jelentősen befolyásolja az agrárágazat teljesítményét” – hívja fel a figyelmet Szabó István, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetője, aki szerint mindent összevetve úgy tűnik, hogy az idei év csapadék szempontjából eddig kedvezőbben alakult, mint a 2022-es és a 2023-as év.