A minimálbér-emelést az iraki és afganisztáni háborús költségvetésről szóló törvény keretében fogadta el a washingtoni törvényhozás. A minimálbér szövetségi szabályozásának 1938-as bevezetése óta ez volt a leghosszabb emelés nélküli időszak.

Az emelés a demokraták győzelmeként könyvelhető el, akik úgy érték el céljukat, hogy a hadi költségvetéshez csapták a kezdeményezést, tudván, hogy George Bush elnök az iraki és afganisztáni háború folytatásának finanszírozása miatt alá fogja írni a javaslatot.

A The Washington Post tudósítása szerint az infláció miatt az elmúlt évtizedben 50 éve a legkisebbre zsugorodott a minimálbér vásárlóereje. A szövetségi emelés hiányában korábban már 30 szövetségi államban megemelték a minimálbért, hat államban a tavalyi kongresszusi választásokkal egy időben megtartott népszavazásokon döntöttek így.

Amerikai kormánystatisztikák szerint nagyjából 1,7 millió ember, az órabérért dolgozó munkaerő 2 százaléka keresett tavaly 5,15 dollárt vagy kevesebbet; az alacsonyan kereső réteg fele 25 évesnél fiatalabb. A demokraták becslése szerint azonban az intézkedés nyomán legalább 13 millió ember keresete fog megemelkedni. Az emelést több lépcsőben hajtják végre, a 7,25 dolláros minimális bérszint elérése két év múlva várható. (Ez a nagyjából 1100 eurónak megfelelő összeg Európában a középmezőny alján lenne: Franciaországban például 1218 euró a minimálbér.)

A kis vállalkozások, főleg a leginkább érintett éttermek lobbistái a republikánus és konzervatív demokrata képviselőkön keresztül mindeddig el tudták érni a minimálbér-emelés halogatását. Elemzők szerint a kiskereskedelem bizonyos szektoraiban áremelések és elbocsátások történhetnek.