A takarékoskodásra képes háztartások különösen a 25 000 lakosúnál nagyobb településeken emelkednek ki az átlagból. Azok a háztartások is felülreprezentáltak, amelyek pénzügyi döntéshozói 30-39 évesek, és vállalkozók vagy vezető beosztású alkalmazottak.

Iskolai végzettség szerint egyértelmű a trend, hogy minél magasabb a pénzügyi döntéshozók iskolai végzettsége, annál nagyobb arányban képesek megtakarítani.

Regionálisan Budapest és Pest megye marad el leginkább az átlagtól, és Észak-Magyarország emelkedik ki a legjobban.
Lakóhelynagyság szerint a kisebb városokban nagyobb a takarékoskodók aránya, mint az 50 000 lakosúnál nagyobb városokban, beleértve a fővárost is.

A közeljövő kilátásait óvatosan ítélik meg a válaszadók. A következő tizenkét hónapban ugyanis csak a háztartások egyhatoda számít arra, hogy több pénzt fog félre tenni, mint az elmúlt tizenkét hónap során.
Ebben a kérdésben legoptimistábbak azok a háztartások, amelyekben a pénzügyekről 29 évesnél fiatalabbak vagy vállalkozók döntenek.
Viszont a háztartások egynegyedében gondolják azt, hogy kevesebbet lesznek képesek félre tenni, mint a megelőző egy évben.
Itt az átlagtól negatív irányban leginkább az átmenetileg munka nélküliek, s ebből részben következően az alacsony jövedelműek térnek el.

Viszonylag magas, közel kétharmados arányt képviselnek, akik úgy gondolják, hogy a következő év során ugyanannyi lehetőségük lesz pénzt félre tenni vagy nem tenni, mint az elmúlt tizenkét hónapban.
A megtakarítási formáknál szembe tűnik, hogy a plusz pénzzel rendelkezők kétharmada nem használ semmilyen tőkebefektetési lehetőséget. A többiek körében legelterjedtebb a rövid távú letét, életbiztosítás, továbbá a nyugdíjalap.