Így a hatóság a hatékony fellépéshez szükséges információk egy részét közvetlenül az adóhatóságtól fogja megkapni. Az adóhatóság ugyanis a környezetvédelmi termékdíj bevallások és a valós idejű online számlaadat-szolgáltatások révén olyan releváns információkkal rendelkezik, amelyeket automatikusan meg tud majd osztani a hatósággal. Ezek birtokában a hatóság előreláthatóan nagy hatékonysággal lesz képes fellépni a „bliccelőkkel” szemben.

Ezen túlmenően a hatóság adatokat fog kapni maguktól a vállalkozásoktól is, de ugyanígy a hatóság adatállományát fogja gazdagítani az EPR-rendszer központi szereplője, a MOHU Zrt. is (aki a vállalkozásoktól az EPR díjat beszedi). Ha mindez nem lenne elég, a MOHU Zrt.-vel szerződött alvállalkozók is kötelesek lesznek negyedévente adatot szolgáltatni a hatóság részére. Az adatszolgáltatások keretében az érintetteknek meg kell majd küldeniük a hatóság részére többek között az átvett, a gyűjtött vagy az előkezelt körforgásos termékekből származó hulladékok mennyiségét és azonosító kódszámát is.

„Az megint más kérdés, hogy rendelkezik-e a Hulladékgazdálkodási Hatóság az adatok feldolgozásához szükséges, megfelelő technikai infrastruktúrával, valamint a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges személyzettel” – jelzi a Jalsovszky szakértője.

Ugyanakkor – elnézve például az adóhatóság berkeiben csak az utóbbi időkben megvalósult IT-fejlesztéseket – feltételezhető, hogy előbb-utóbb a hulladékgazdálkodási szervezet is több adattal fog rendelkezni az egyes vállalkozásokról, mint amennyit a vállalkozások saját magukról nyilvántartásra érdemesnek találnának. Ne feledjük, a magyar hatóságok már széles körben élnek a „big data” adta lehetőségekkel!