A szegénység kockázatát a kutató az AROPE európai mutató adataival mérte, amely akkor jelez, ha az egyén jövedelme nem éri el a teljes népesség mediánjövedelmének 60 százalékát. A 65 év felettiek leginkább a balti államokban veszélyeztetettek, ott a korcsoport negyede tartozik ide, a 75 év felettieknek pedig mintegy 37 százaléka, különösen az ottani idős nők helyzete kritikus. A kelet- és nyugat-európai országok átlagában ez az arány 10, illetve 12-13 százalék, míg a legkedvezőbb helyzetű északiakban csupán néhány százalék. Magyarországon az AROPE kedvező értéket mutat, a 65-75 év közöttieknél 5,9 százalék, míg szinte egyedülálló módon a 75 év felettieknél még ennél is alacsonyabb, 4,3 százalék. A nemek közti különbség sem számottevő, mindössze 0,7 százalékponttal magasabb a 65 év feletti nők körében a szegénység kockázata, mint a férfiaknál.
Vaskövi Ágnes a kutatását június 21-én a Budapesti Corvinus Egyetemen megtartott 35. Operációkutatás konferencián, valamint a firenzei 37. Nemzetközi modellezési és szimulációs konferencián mutatta be. A kutatás kiindulópontját Jászfi Evelin, a Corvinus Egyetem Pénzügy mesterszakán 2021-ben írt szakdolgozata képezte. A vizsgálatban felhasznált adatok az OECD Pensions at a Glance 2019-es nyugdíjáttekintéséből és a SHARE Wave 7 elnevezésű, csaknem 18 ezer európai nyugdíjas részvételével készült 2017-es felmérés pénzügyi moduljából származnak.
