A Magyarországot is tartalmazó középső kategória az „élhető” országoké, amelyekben átlagos a gazdasági helyzet, viszonylag alacsony a várható időskori szegénység, de a viszonylag bőkezű nyugdíjrendszer nem különösebben ösztönzi öngondoskodásra az embereket. Ide tartozik még Ausztria, Franciaország, a mediterrán államok, Szlovákia és Szlovénia is.

A harmadik, „szegény” jelzőt kapott csoportban – a balti államokban, valamint Horvátországban, Lengyelországban és Romániában – sok a szegény idős, aki dolgozni kényszerül, hogy fenntartsa magát, mert a nyugdíjjáradék szűkös, az átlagnál kevesebb ideig élnek, pénzügyileg kevésbé tudatosak, országuk gazdasága kedvezőtlen helyzetű.

A csehek az egyéni nyugdíjszámlára, a németek az életbiztosításra esküsznek

A forrásadatokból érdemes kiemelni: egyéni nyugdíjszámlát aktív éveik alatt a csehek nyitnak a legnagyobb arányban (csaknem kétharmaduk) a vizsgált országokban az öngondoskodási eszközök közül, életbiztosításban a németek vezetnek (60,2 százalékkal), értékpapírt és céget leggyakrabban a dánok vesznek (59, illetve 6,5 százalékuk), míg a befektetési alapokat leginkább a finnek kedvelik (39,9 százalékban). A negatív csúcstartók szinte mindegyik kategóriában a bolgárok (0,4-4 százalék közötti értékekkel), a cégtulajdonlási befektetésben legkevésbé a lettek bíznak. Magyarországon a megkérdezettek között az életbiztosítás a legnépszerűbb megtakarítási forma (34,8 százalék), egyéni nyugdíjszámlát 9,2 százalék nyitott már életében, értékpapírokat 5,2 százalék vásárolt, míg a befektetési alapot és a cégvásárlást mindössze a megkérdezettek mintegy 3 százaléka választotta.