Ez a szakasz alapos munkát igényel, hiszen egy esetleges későbbi eljárás, például feljelentés vagy munkajogi per esetén az összegyűjtött adatoknak később bizonyítékként is meg kell állniuk.
Mi történik, ha lezárult a vizsgálat?
Egy-egy érdemi vizsgálatnak alapvetően kétféle végkimenetele lehet: a bejelentés alaptalan volt (azaz nem történt semmilyen visszaélés) vagy alapos volt, akár részben (azaz tényleg történt valamilyen visszaélés). Bármelyik variáció is legyen, a cégnek kötelessége a bejelentőt tájékoztatni arról, hogy a vizsgálatot lezárták és hogy az alapján sor kerül-e bármilyen további intézkedésre.
Ha a vizsgálat nem tár fel visszaélést, akkor a cégnek a bejelentő tájékoztatásán túl nincs egyéb lényeges feladata. Ha a vizsgálat visszaélést tár fel, akkor a cégnek döntenie kell a következményekről, azaz arról, hogy milyen intézkedéseket tesz.
Ezen intézkedések lehetnek munkajogi természetűek, például a vizsgálat középpontjában lévő munkavállaló munkavégzését felfüggesztheti a cég, később fegyelmi eljárást indíthat, de vezethet ez a munkaviszony megszüntetéséhez is. Emellett, ha munkajogi visszaéléseken túl például bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, a cégnek rendőrségi feljelentést kell tennie – magyarázza dr. Bognár Alexandra.
Ahogy látható, a visszaélésbejelentő rendszer felállítása és működtetése gondos körültekintést igényel, amely során adatvédelmi, munkajogi és büntetőjogi kérdések is felmerülhetnek a cégnél.
